Spanyolországban a sárgarépa termesztése kiemelt jelentőségűnek számít Cádiz környékén, amely Andalúzia kertészeti ágazatának egyik stratégiai pillére. A mintegy 2100 hektáros vetésterület (ez a teljes magyar sárgarépa-termőterületnek csaknem a kétszerese) nemcsak a régió legnagyobb termőterülete, hanem az egész Andalúzia autonóm közösség sárgarépa-területének 67%-át adja. A termesztés több térségben zajlik, ami lehetővé teszi az időben eltolódó betakarítást, ám az elmúlt hónapok bőséges csapadéka mindenhol hasonló kihívásokat idézett elő. A két legfontosabb termőtáj a Campiña vidéke – Jerez de la Frontera és Arcos de la Frontera körzetei – valamint a Costa Noroeste, ahol Sanlúcar de Barrameda, Chipiona és Rota a meghatározó települések - írja a FruitVeb.
Normál években a vetés szeptemberben indul és februárig tart, a munkálatok legintenzívebb időszaka októberre és novemberre esik. A betakarítás hosszú folyamat, amely a Costa Noroeste korai tételeivel már novemberben megkezdődik, és a Campiña késői állományaival egészen júniusig elhúzódik. Az állományok fenológiai állapotai idén rendkívül változatos képet mutatnak: a Campiña területén a nagyon megkésett, korai fejlődési stádiumtól (BBCH 15 – öt lomblevél) egészen a teljesen kifejlett gyökérzetig (BBCH 49) minden előfordul, attól függően, hogy a vetés a viharok előtt vagy után történt.
A Costa Noroeste még heterogénebb képet mutat, hiszen a frissen vetett (BBCH 00) vagy újravetett táblák mellett már teljes betakarítás alatt álló területek is vannak. A hozamok ennek megfelelően széles skálán mozognak. A Campiña legjobb táblái elérték a 40 tonna/hektáros szintet, ám ez nem tekinthető általánosnak, mivel a rothadás és a tőpusztulás jelentős veszteségeket okozott. A Costa Noroeste kevésbé károsodott részein 45–50 tonna/hektár közötti eredmények születtek, míg a viharok által leginkább sújtott területeken a hozam drasztikusan visszaesett.
Növényvédelmi szempontból a kártevők jelenléte viszonylag csekély: elszórtan mutattak ki fonálférgeket (Meloidogyne és Ditylenchus fajok). A betegségek azonban komoly gondot jelentenek. A Campiña korai vetéseiben közepes-erős fertőzést okoz az Alternaria (Alternaria solani), míg a későbbi állományokban alig észlelhető. A rozsda (Puccinia pimpinellae) a táblák több mint 70%-án jelen van, enyhe vagy közepes mértékben. A nagy gyökértömegű, vízzel telített talajokon tömegesen jelentkezik a lágyrothadás (Pectobacterium carotovorum), amely egyes táblákon a gyökerek több mint felét érinti. A Campiña legkorábbi állományaiban emellett jelentős mértékben megjelent a parazita szádor (Orobanche crenata) is.
A Costa Noroeste térségében a fejlettebb állományokban szintén gyakori az Alternaria, valamint a lisztharmat (Erysiphe heraclei). A késői vetésekben a fertőzés mérsékeltebb, és a legsúlyosabban érintett táblákon azoxistrobin-, difenokonazol- és fluxapiroxad-hatóanyagú gombaölő szerekkel védekeznek. Sok területen közepes-erős Pythium spp. fertőzést is megfigyeltek, amely ellen Trichoderma spp. alapú készítményeket alkalmaztak. A tartós esőzések miatt több helyen annyira megemelkedett a talajvízszint, hogy a gyökerek vízbe fulladtak, ami súlyos rothadást okozott. Ugyanezeken a táblákon a Pectobacterium carotovorum által kiváltott lágyrothadás is gyakori.
