2019. október 15. kedd Teréz

Hírek - Élelmiszer

A Fiatal Gazdák - AGRYA álláspontja a mezőgazdasági célú termálvíz használat tervezett új szabályozásáról

Az év eleji kormányhatározatnak megfelelően elkészült a termálvíz mezőgazdasági célú hasznosítására vonatkozó jogszabálytervezet, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium megküldött a szakmai szervezeteknek egyeztetésre.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A jogszabálytervezet segíti a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban a hajtatásos kertészetek tevékenységét, lehetővé teszi munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését. A jogszabálytervezettel megfordult az elmúlt évtizedek jellemző folyamata, amely indokolatlan és túlterjeszkedő jogi szabályozással akadályozta és nem segítette egyedülálló természeti erőforrásaink hasznosítását.

A most megjelent jogszabálytervezet és várhatóan annak mielőbbi hatályba lépése jelentős lépés természeti erőforrásaink hatékony hasznosítása és versenyképes mezőgazdasági termelésünk fenntartása és fejlesztése felé. A tervezett szabályozással nagyobb előrelépés történt az elmúlt egy esztendőben ezen a területen, mint a múltban több évtized alatt.

A tervezet tartalmában megfelel a korábbi egyeztetéseknek, így 2015. július 1-jéig kitolja a termálvíz kötelező visszasajtolásának határidejét. A tervezet néhány kisebb észrevétellel elfogadható az AGRYA számára.

Sajnálatos módon azonban kimaradt a jogszabálytervezetből két lényeges, szabályozást igénylő terület. A tervezet indoklásában szerepel ugyan a vízkészletek mérésére és monitoringjára, valamint a felszíni vízkezelésre vonatkozó intézkedések szükségessége, de a jogszabály szövegében már nem szerepel ezzel kapcsolatos rendelkezés.

A termálvíz készletek változására vonatkozóan nincs kiépített, objektív mérési és monitoring rendszer. Elsősorban a termelőkutak vízhozamából próbálnak a hatóságok információkat nyerni. Ezek az adatok azonban függnek a víznyerő kutak műszaki állapotától és emiatt nem tekinthetőek minden szempontból objektívnek. A 2015. utáni időszakra vonatkozó jogi szabályozás megalapozásához mindenképpen szükséges mielőbb a mérési és monitoring rendszer és ezzel az adatgyűjtés elindítása.

Látva az elmúlt évtizedek kapcsolódó szakhatósági adminisztratív gyakorlatát, komoly esély van arra, hogy pontos határidő kitűzése nélkül a mérési és monitoring rendszer nem, vagy csak a visszasajtolási moratórium lejárta előtt nagyon közeli időpontban indul el. Emiatt az egyik elvárt funkcióját, amely az új szabályozás objektív adatokkal történő támogatása, nem tudja elérni. Emiatt az AGRYA kéri, hogy a visszasajtolási moratórium eltörlését az objektív mérési és monitoring rendszer legkésőbb 2013. január 1-jei felállításával is, mint előfeltétellel kösse össze a jogszabály. Ennek hiányában 2015. július 1-jén a visszasajtolási moratórium ne kerüljön eltörlésre.

A másik hiányzó eleme a tervezetnek a használt termálvíz kötelező visszasajtolását kiváltó és már rendelkezésre álló olyan felszíni vízkezelési megoldások elemzése, amelyekkel maradéktalanul teljesíthetők a környezetvédelmi elvárások. Kiemelten fontos kérdés ez is, mivel az ország egyes részein, pontosan ott, ahol a termálvízzel fűtött kertészetek nagyobb hányada található, fizikai képtelenség a visszasajtolás a geológiai adottságok miatt.

A kitermelt és felhasznált termálvíz kezelésének vannak alternatív, kisebb beruházás igényű, olcsóbb felszíni kezelési megoldásai. Ennek során hűtő-pihentető tavakban történik a termálvíz tárolása, kezelése és csak ez után kerül a használt termálvíz az élővizekbe. Ennek a vízkezelési megoldásnak több évtizedes gyakorlata van, az eredmények pozitívak, a hűtő- pihentető tavakban és környékükön komoly élővilág alakult ki. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nem támasztják alá a környezetvédelmi aggályokat.

Ezen jó gyakorlatok összegyűjtése és objektív elemzése, közösen a termálvíz használók szakmai szervezeteinek bevonásával, előfeltétele egy megfelelő és életszerű szabályozás kialakításához. A szakmai szervezetek bevonását azért tarjuk elengedhetetlennek, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a vízügyi-környezetvédelmi szakhatóságok életidegen, túlterjeszkedő, a versenyképességet indokolatlanul korlátozó szabályozást támogattak. Sajnálatos módon a termálvíz felszíni kezelésének összegyűjtéséről, elemzéséről nem ír az előterjesztés normaszövege. Az előbbiek miatt az AGRYA kéri kiegészíteni az előterjesztést azzal, hogy a szakmai szervezetek bevonásával legkésőbb 2013. június 30-ig össze kell gyűjteni és elemezni kell a termálvíz felszíni kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatokat.

A végleges szabályozás kialakításakor külön kell foglalkozni a termálvíz használattal kapcsolatos állami terhekkel is. Ezek több nagyságrenddel magasabbak a környező, Magyarországgal azonos vízbázist használó országokban fizetendő állami terheknél.

A termálvizet használó magyar vállalkozásoknak különböző állami járadékokat, járulékokat, bírságokat is meg kell fizetniük. A vízkészlet-használati járulék 34 Ft/m3, a bányajáradék 5 Ft/m3, a vízszennyezési bírság 3 Ft–240 Ft/m3 lehet különböző feltételek fennállása esetén, a vízkormányzás díja legalább 5 Ft/m3. Ezek összességében minimálisan 47 Ft/m3 állami terhet jelentenek a felhasznált termálvíz után, de ez az összeg szélsőséges esetben akár 290 Ft/m3 is lehet.

Ezeket a terheket is érdemes összevetni például a szlovákiai szabályozással. A szlovák kormány 2008-ban módosított 755/2004. rendelete szerint a felhasznált termálvíz után 7 forint/m3 mértékű díjat kell fizetnie a vállalkozásoknak. Ezen túl más fizetési kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs. További könnyítés, hogy havi 1.250 m3 termálvíz felhasználásáig a vállalkozás mentes a fizetési kötelezettség alól.

Az előbbiek miatt az AGRYA kéri, hogy a mezőgazdasági célú termálvíz használatához kapcsolódó állami terheket csökkentsék olyan alacsony szintre, amelyek mérséklik a vállalkozások piaci versenyhátrányát.

A mezőgazdasági célú termálvíz felhasználás az összefelhasználásnak kb. 25%-át jelenti, ezért egy külön kategóriát javaslunk meghatározni a vízkészlet járulék esetében, mivel a jelenlegi 7,5-es szorzó indokolatlanul magas terhet ró a termelőkre.

Az önálló kategóriát jelentő mezőgazdasági célú termálvíz felhasználás esetén az 1-es szorzó alkalmazása szolgálja az érintett ágazatok érdekeit, versenyképességét.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu