2022. május 26. csütörtök Fülöp, Evelin

Hírek - Élelmiszer

Bárhol megterem ez a szupernövény: mégis vagyonokat fizetnek érte a magyarok

Hagyományosan a torma szedése ilyenkor, októberben kezdődik el, de a fagyálló gyökereket fagymentes napokon a kertben akár egész télen át szabadon szedhetjük. Kiásáskor mindig a vastag gyökereket használjuk fel, a vékony mellékgyökereket újra elültetve tovább szaporíthatjuk. A kiszemelt részt ásóvillával fordítsuk ki a földből, a leveleket szakítsuk le, a rátapadt földet kefével dörzsöljük le. Ha nagyobb mennyiség is van, akkor majd a megtisztított gyökeret tároljuk a pincében, ládában is lehet, enyhén nedves homokba rétegezve, ugyanis érdemes mindig - ha persze tehetjük - frissen elkészíteni.
 
 

A hazai adatok szerint ipari mennyiségben csak Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik a tormát. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonnát gyűjtenek be, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba. A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként pedig 120-150 munkanap.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Hunyadi Istvántól korábban az Agrárszektor megtudta, hogy a hazai tormafogyasztás leginkább a húsvét ünnepéhez köthető, és szinte csak ekkor eszik a magyarok, pedig élettani hatásai miatt a rendszeresebb felhasználása is ajánlott. Hiszen tele van vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal. Ma a tormát a legtöbben feldolgozott formában vásárolják, mert az erős, irritáló illóanyagok miatt az otthoni elkészítése kevésbé népszerű. A nyers torma ára 2000 forint körül mozog, túlnyomó részt magyar áruval találkozhatnak a vevők a hazai piacokon és zöldség-gyümölcs boltokban, az áruházláncoknál azonban nem túl gyakori a nyers formában történő forgalmazása.

Nem olcsó mulatság manapság a sima kisüveges torma sem

A szupermarketek polcain megannyi ipari tételben gyártott kisüveges reszelt torma kapható, ecetes -sós, vagy majonézes változatban. Egy kis üveg (180g) reszelt torma 450-600 forintba kerül, aminek azonban csak 45%-55%-a igazi torma. Bio változatban, tartósítószer-mentesen is kapható, már 1500 Ft/220g áron beszerezhető. Érdemes megemlíteni azt is, hogy itthon is lehet kapni az úgynevezett „Bécsi tormát”, aminek 95%-a valódi nyers torma. Leírása szerint csípős, édes-savanykás íze van, kiválóan illik a sült kolbászokhoz, a sonkákhoz, de a bécsi klasszikus füstölt halakhoz is, ám meg is kérik az árát: 1.750 Ft/100 g-ért árulják. Ezért is lenne érdemes otthon is kísérletezni vele. A tormáról köztudott, hogy termesztése egyszerű, kiirtani viszont nehéz feladat, ezért érdemes megfontolni, hogy a kertben hova ültessük. Igénytelen növény, egy félárnyékos helyen, a kert hátsó részében, vagy akár egy árokparton elterebélyesedik. Ha kötött a talaj, érdemes ültetéskor kicsit tőzeggel vagy homokkal lazítani. Ilyenkor jobban fejlődik, és könnyebb kiszedni a földből - írja a HelloVidék

Roppant egészséges

A tormát eleink gyógynövényként hozták Belső-Ázsiából, ahol mai napig az életerő jelképeként tekintenek rá. Sokoldalú gyógyhatása miatt ideje, hogy visszanyerje jelentőségét a magyar házipatikákban is. Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is. Antibakteriális hatását a benne található glikozidoknak köszönheti, a mustárolaj viszont fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést. A reszelt tormát vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, és a felső légutak hurutja esetén a torma és méz keveréke kiváló gyógyír lehet. A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák. A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat is, remek gyógyír az őszi-téli megfázásos időszakban.

Feldolgozás előtt legalább egy órára ajánlatos vízbe áztatni. Reszelni úgy a legkönnyebb, ha valamilyen konyhai elektromos aprítógépet állítunk csatasorba, mivel a torma erejét adó mustárolaj biztosan megríkatja azt, aki magára vállalja ezt a nem mindig kellemes feladatot. Erejét szabályozhatjuk úgy is, ha nem a fogyasztás napján reszeljük le, hanem egy-két nappal korábban, aztán félretesszük. Szintén veszít az erejéből a torma, ha reszelés után nem fedjük be, hanem hagyjuk szellőzni. Alkohollal, ecet- vagy citromsav hozzáadásával is csökkenthető a szuperereje, illetve az édesített tormák is lágyabbá válnak. A klasszikusnak számító tejszínes torma mellett érdemes lehet még majonézzel, tejföllel, almával vagy céklával keverni, hiszen így ízvilágában harmonikusabb lesz, de az édesítéshez lehet mézet is adni hozzá.

Legtöbb ipari torma a Hajdúságban terem

A tormát már a 12. századtól termesztik. Szent Hildegard is említést tesz botanikus írásaiban a csípős gyökérről, mint értékes gyógy- és fűszernövényről. De sokan azt sem tudják, hogy a magyarországi tormatermesztés milyen nagy múltra tekint vissza. Másrészt arról is keveset hallani, hogy a torma a zöldségágazaton belül – hiába annyira igénytelen – a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. A fő hazai termőkörzet pedig a Hajdúságban található, a termesztés 90 százalékban ide, ezen belül is 13 település (Létavértes és környéke) körzetére koncentrálódik. A hazai adatok szerint ipari mennyiségben csak Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik a tormát. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonnát gyűjtenek be, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba. A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként pedig 120-150 munkanap.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben