2021. szeptember 17. péntek Zsófia

Hírek - Élelmiszer

Borzalmas drágulás várható a piacokon: ezt minden magyar meg fogja érezni

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 a hazai gyümölcstermesztés fekete éve volt. A tavaszi fagykár Európában Magyarországot érintette leginkább. A március-áprilisban nagyjából hetente érkezett kétnapos fagyok hatalmas károkat okoztak a magyar gyümölcsösökben, aztán az aszály, majd az özönvízszerű esőzések rontották tovább a terméshozamot. Összességében a hazai gyümölcstermés több mint fele károkat szenvedett 2020-ban, ami begyűrűzött a fogyasztói árakba is. A HelloVidék utánajárt, hogy az idei évben mire számíthatunk: milyen termést remélhetünk, illetve, mennyibe kerülnek a legkedveltebb magyar gyümölcsök?
 
 

A KSH adatai szerint a friss hazai és déligyümölcsök árai 2020-ban átlagosan 33%-kal emelkedtek. A gyümölcsök között is kiemelkedő mértékben nőtt az alma, az őszibarack, a szilva és a körte ára. Sőt a hazai gyümölcsök drágulása az azt részben helyettesíteni képes déligyümölcsök (narancs, citrom) árára is hatást gyakorolt, ami így szintén emelkedett. Nem csoda, a magyar gazdák gyümölcsöseiben brutális károkat okozott az időjárás – írta meg a HelloVidék.

Ha visszatekintünk az elmúlt évre akkor azt láthatjuk, hogy nemcsak a járványhelyzet nehezítette meg a gazdák munkáját, hanem az év eleji fagyok, az eső és a nagyobb viharok sem kímélték a növényeket és a termést. A szakemberek úgy gondolják, az extrém tavaszi időjárás terméskiesést okoz, aminek egyenes következménye a gyümölcsárak drágulása. Éppen ezért a HelloVidék összegyűjtötte, mi is történt a magyarok körében kedvelt gyümölcsökkel, hogy határozta meg a termésmennyiséget és az árakat a sokszor változékony és nem túl kegyes időjárá.

Jelentős a terméskiesés almából

A 2020. évi hazai almatermés 365 ezer tonna körül alakult a FruitVeB adatai szerint, melyből hozzávetőlegesen 250 ezer tonna ipari alma és 115 ezer tonna étkezési alma volt. Az ipari alma szegmensben a léüzemek felvásárlása volt a meghatározó 218 ezer tonnával. E mellett együttesen mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (aszalvány, befőtt, szesz stb.) felvásárlása, továbbá 10 ezer tonna körüli mennyiségű ipari alma került exportra. Az étkezési alma termésmennyisége nagyságrendileg közelített a 2019. évihez és mintegy 115 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő része (100-105 ezer tonna) a belföldi piacra került, az exportált étkezési alma mennyisége mindössze szűk 10 ezer tonna körüli szinten realizálódhatott.

Egy átlagos évben 600 ezer tonna, míg egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon, melynek rendszerint egyharmada étkezési alma, kétharmada pedig ipari alma. A jelentős terméskiesés okai döntő részben a tavaszi fagyok voltak. Az extrém júniusi és októberi csapadékok, valamint az – alapvetően a tavaszi fagyokra visszavezethető – szüret előtti terméshullás inkább minőségi átrendeződést eredményeztek, értelemszerűen az étkezési alma kárára.

Az ipari alma 85-90%-ban sűrítmény célú léalma, amelynek az ára szinte egész szezonban 38-40 forint körül mozgott. Egy hét volt kivétel, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az átvételi árat, ezt követően azonban visszatértek a korábbi árszinthez. Az első osztályú étkezési alma árait illetően a kevésbé korszerű Gala fajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. A korszerű Gala változatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú Golden nettó 120-140 forint, a Red Delicious-ök nagyjából Gala-árban, vagy kicsit afölött voltak, az Idared és Jonagold ára pedig a Golden-ek és a Gala-k közötti sávban mozgott. Az étkezési alma fogyasztói ára gyakorlatilag 2020. szeptembere óta ugyanazon a szinten mozog: az akciós tételek ára jellemzően a 299-349 forintos sávban, míg az akción kívüli normál tételek ára a 499-549 Ft/kg intervallumban tartózkodik.

A legnagyobb károkat a barack szenvedte

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerint a gyümölcsösökben a legnagyobb kárt a kajszi- és az őszibarack szenvedte el. A gazdák megyeszerte védekeztek szalmabála-füstöléssel, ennek ellenére bizonyos mértékű kárral számolni kell. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács úgy véli, a kajszibarackból és őszibarackból hazai és európai szinten egyaránt nagyon nagy lesz a terméskiesés, így ezekért a gyümölcsökért kell magasabb összeget fizetnünk majd.

A bükkaljai térségben is kevesebb kajszibarack várható idén, a húsvét környéki fagyok ugyanis jelentős károkat okoztak a kertekben, ültetvényekben. Orosz János, mezőnyárádi termelő szerint a jelenség országos, a déli részeken már előrébb tartott a kajszi virágzása, ezért ott nagyobb a baj, míg a bükk­aljai térségben a korai fajták szenvedtek veszteséget.

A fák kései másodvirágzására még lehet számítani, de ennek hatása elenyésző, ha marad néhány gyümölcs, nem hoz gazdasági hasznot, hogy a kilátásokat javítsa. Az ültetvényen hat éve küzdenek az elemekkel, minden évben 60-100 százalékos fagykár érte a gyümölcsöst, így a kár­enyhítési alapból sem lehet már nagy segítségre számítani, mert korábban sem volt termés

– magyarázta Orosz János.

A legalacsonyabb szilvatermés éve volt 2020

Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése volt az elmúlt évben. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült felmérés szerint a 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a 2020. május 21-én kiadott előzetes termésbecslésünk is azt sejttette, hogy a tavalyi – egyébként közepesnek tekinthető, 62-65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható.

Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő. Március 22-től kezdődően május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, de így a hatásuk összeadódott. A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését. Mindezek miatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget.

A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. A fentiek alapján a 2020. évben 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermést prognosztizáltak Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését (2007. évi 47 ezer tonna) is. Az elmúlt évben a frisspiaci szilva termelői ára meglehetősen magas szinten, a nettó 200-250 Ft/kg tartományban mozgott.

Körtéből se sok termett

A szakemberek szerint az elmúlt húsz év egyik legalacsonyabb körtetermése volt tapasztalható Magyarországon 2020-ban. Kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre volt kilátás a körte esetében, ugyanis a 2019. évi gyengébb termés (28 ezer tonna) miatt jó volt a virágrügy-berakódottság, illetve egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani.

A tavaszi fagyok – és kis részben az egyéb negatív időjárási hatások – azonban nagyon jelentős termésveszteséget okoztak. A negatív időjárási hatások tehát alapvetően a körténél is meghatározták a termésmennyiséget. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. Az idei körtetermésről azonban sokat elárul, hogy a 2020-as termésprognózist megalapozó felmérések során kevés olyan termelő vállalkozással találkoztak, ahol idén elérik a tavalyi – egyébként gyenge vagy közepes – termést, ellenben sok olyan ültetvény van, ahol abszolút nincs szüretelhető termés. A termelők, feldolgozók, TÉSZ-ek és integrátorok beszámolói alapján egyértelműnek tűnik, hogy a tavalyinál is lényegesen alacsonyabb lesz az idei körtetermés.

Zsebbenyúlós lesz a nyár?

Országszerte jelentős károkat okoztak a gyümölcstermesztésben az év eleji fagyok. Korábban Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet terméktanács elnöke arról számolt be, hogy az idei tavaszi időjárás sem normális, de ehhez lassan már hozzá kell szoknunk.

Egyre gyakoribb az enyhe januári, februári évkezdet, ami miatt rendkívül korán megindul a fák rügypattanása, virágzása. A március-április folyamán visszatérő többnapos lehűlés elháríthatatlan, az úgynevezett kevert fagyok nagy károkat okoztak az elmúlt három évben, nemcsak hazai, hanem európai szinten is – mondta a terméktanács elnöke. Hozzátette, az extrém tavaszi időjárás terméskiesést okoz, aminek egyenes következménye a gyümölcsárak drágulása. Apáti Ferenc szerint az áremelkedés akár a 30%-ot is elérheti idén, ahogy arról az Agrárszektor korábban beszámolt.

A szakember szerint idén kajszibarackból és őszibarackból nagyon nagy lesz a terméskiesés, hazai és európai szinten egyaránt, így ezekért a gyümölcsökért kell magasabb összeget fizetnünk majd. A többi gyümölcs esetében még van remény közepes termésre, kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokkal és árakkal, de ez csak május közepére derül ki teljesen.

A legelső gyümölcs, aminek már most borsos ára van, az az eper. Az őstermelők zöme szerint, nem a világjárvány okozta szigorítások, inkább a szeszélyes időjárás az oka annak, hogy az idei szezon június végéig is elhúzódhat. A gyümölcskedvelőknek egyelőre marad a boltban kapható import fajta, amihez mélyen a zsebbe kell nyúlni. De mire számíthat a vidéki fogyasztói és nagybani piacokon az, aki feltöltené az otthoni gyümölcskészletét?

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs rendszerének adatai szerint a vidéki fogyasztói piacokon az alma 300-400 Ft/kg áron kapható, a körte 650 Ft/kg áron, az eper pedig 1600-2000 Ft/kg áron. A vidéki nagybani piacokon a belföldi gyümölcsök bruttó termelői ára a következőképp alakul: az almát 230-280 Ft/kg áron kínálják, a körtét 400 Ft/kg áron, az eper 1500-2000 Ft/kg áron kapható. Nem mindegy tehát hol vásárolunk. Az árak persze folyamatosan változnak, érdemes kilátogatni a piacokra, hiszen sokszor kedvezőbb akciókba futhatunk, mint a nagyobb üzletekben, áruházakban.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu