2020. június 1. hétfő Tünde

Hírek - Élelmiszer

Csődhullám tarolhatja le a magyar baromfis cégeket a koronavírus miatt

Csődhullám söpörhet végig a hazai baromfiszektorban a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt – hívta fel a figyelmet Bárány László, a magyar baromfipiacon vezető szerepet betöltő kisvárdai-nyírkércsi Master Good csoport alapító-tulajdonosa a Deloitte Zrt. és az agrarszektor.hu közösen készített interjújában. Az ágazat vállalkozásainak működése várhatóan május végén-június elején kezdhet visszatérni a megszokott kerékvágásba, de a normalizálódáshoz legalább hat-tíz hónapra lesz szükség. Bárány László szerint a beszűkült piaci lehetőségek miatt célszerű lenne megfontolni a termelői szárnyas-túltartás, illetve a felhalmozódott fagyasztott baromfiipari termékkészletek finanszírozási támogatását.
 
 

Az év második felében a koronavírus-járvány hatásaként csődhullám indulhat el a hazai baromfiágazatban, és ez akár jövőre és 2022-ben is folytatódhat – jelentette ki Bárány László. Véleménye szerint az ágazati szereplőkben tudatosítani kell, hogy nem lehet minden vállalkozást megmenteni, különös tekintettel a kisebb vágóüzemekre. Az ágazat újjáélesztésében elsősorban a baromfifeldolgozóknak beszállító termelők játszhatnak kulcsszerepet, mert az újrakezdés az élet- és versenyképes cégek számára is csak úgy képzelhető el, ha biztosított számukra az elegendő mennyiségű és jó minőségű árualap.

A járvány miatti korlátozó intézkedések miatt a baromfitermékek iránti belföldi kereslet némileg visszaesett, illetve jelentős exportcsatornák szűkültek be. A Master Good csoport például ma a McDonald’s legnagyobb európai beszállítójának számít, de az étteremlánc 6 ezer európai üzletének 99 százaléka az elmúlt hetekben bezárt, így egész Európában teljes üzemmódban körülbelül 60 McDonald’s üzlet maradt csak nyitva, bár e helyzet a vírus terjedésének üteme, illetve az egyes országok pandémiás intézkedéseinek függvényében jelentősen változhat.

Megkezdődött az óvatos lazítás - kérdőjelekkel
Az Európai Unió számos tagállamában már megkezdődött a járványügyi intézkedések óvatos lazítása – állapította meg Baranyi Gábor, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának igazgatója. A baromfiágazat szempontjából is nagy szerepet játszó gyorséttermek jelentős része a járvány előtt is nyújtott autós kiszolgálást, és üzleteik mostantól várhatóan egyre nagyobb számban indulnak újra. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy a jelentős mértékben helyi piacokra támaszkodóól táplálkozó szállodák, illetve a zárt teres vendéglátóhelyek működése mikor térhet vissza a rendes kerékvágásba. Emellett komoly erőfeszítéseket igényelhet az új értékesítési csatornák és exportpiacok azonosítása is. Ezért Baranyi Gábor szerint az agrárium – mint létfontosságú termékeket előállító ágazat – szempontjából a COVID-19 járvány komoly kihívást jelent.


Az ágazat szereplői az átmenetileg szűkülő piaci keresletre és lehetőségekre jellemzően kétféle módon reagálhatnak – állapította meg a Master Good alapító-tulajdonosa. A baromfi-ellátási lánc elsőszámú lépése a termelés lassítása, amely a gazdáknál a szárnyas-felnevelési időszak elnyújtását jelenti. Így az állatokat a feldolgozók a megnövekedett tartási időszak - a szokásos 42 nap helyett 50 nap – után vágják csak le. 

Bárány László (Forrás: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A másik, valamivel nehezebben kivitelezhető reakció az átmenetileg értékesíthetetlen baromfiáruk fagyasztása, amely a feldolgozói raktárkészletek jelentős növekedéséhez vezet. Ennek következtében azok a vállalkozások, amelyek a többletárut már nem képesek lefagyasztani és tárolni, illetve esetleg a piacon elhelyezni, felfüggesztik, vagy jelentősen visszafogják vágási tevékenységeiket.

Bárány László szerint a válság utáni visszarendeződés május végén, június elején kezdődhet meg, és a kereskedelmi-megrendelői jelzések azt mutatják, hogy a baromfiágazat működése fokozatos – hat-tíz hónap alatt - zökkenhet vissza a megszokott kerékvágásba. Az iparági fagyasztókapacitásokban most összességében 12-14 ezer tonna baromfitermék halmozódhat fel, amelynek tárolási finanszírozása a hat-tíz hónapos időszakban nagyságrendileg 9-10 milliárd forintot igényelhet.

Mivel a baromfiágazat szereplői normál körülmények között is jellemzően egyszámjegyű százalékos profitot termelnek, az államnak célszerű lenne támogatásokat nyújtania ahhoz, hogy a termeléslassítás és/vagy a termékfagyasztás miatti rendkívüli többletköltségeket kompenzálni lehessen – tette hozzá Bárány László. Mindehhez azonban szerinte nem lenne feltétlenül szükség addicionális forrásokra. 

A feldolgozók helyzetét elsősorban az könnyíthetné, ha lefagyasztott készleteik finanszírozásához néhány héten belül kedvezményes – kamatmentes – hiteleket vehetnének igénybe. A baromfitermelők túltartásból fakadó extrakiadásait pedig ellentételezni lehetne a 12,5 milliárd forintos, éves baromfiágazati állatjóléti támogatásból, amelynek jelentős része - várhatóan 3-4 milliárd forint - az idén megmarad, mert több millió szárnyast kötelezően le kell(ett) ölni a baromfiinfluenza hazai terjedése miatt.

El kell kerülni, hogy több hónapot csússzanak a beszállítói kifizetések
A baromfiágazat kamatmentes hitelekre és kompenzációra épülő támogatása hozzájárulna ahhoz, hogy a feldolgozóknál ne álljanak elő olyan cash flow problémák, amelyek végső soron a beszállítói kifizetések több hónapos csúszásához vezetnének - fejtette ki Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezető szakértője. A feldolgozóoldali cash flow nehézségek visszagyűrűződése miatt a termelők az állattartást előbb-utóbb abbahagynák, ez pedig a baromfiiparban nemcsak kétségbeesett állapothoz vezetne, hanem a kapacitáshiányok miatt a visszapattanást is jelentősen nehezítené. Fábián Tamás szerint a források biztosítása mellett az is fontos lenne, hogy azokat a maximális kapacitású termelés újraindításához lehessen kihelyezni, illetve felhasználni.


Bárány László szerint kiemelt nemzetgazdasági szempont, hogy a fontos exporttevékenységet végző cégek ne maradjanak beszállítók – vagyis alapanyagok – nélkül, amikor majd hirtelen megugrik az exportigény. Úgy vélte, elsősorban azokat a vállalatokat kellene „lélegeztető gépen tartani”, amelyek a belföldi szükséglet kielégítése mellett néhány hónapon belül akár hagyományos exportpiacaikra is visszatérhetnének, illetve ott jó eséllyel eredményesen szerepelhetnének.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu