2020. október 22. csütörtök Előd

Hírek - Élelmiszer

Ekkora üzletet kár lenne elszalasztani - Eurómilliárdokért harcolhatunk

Mintegy 26 milliárd eurós üzletet jelent évente a világ borpiaca, ahol a forgalom várhatóan évi 3 százalékkal növekszik a következő években, miközben a bortermelés üteme elmarad ettől. Kérdés, hogy a piaci lehetőségeket miként tudják kihasználni a magyar és az uniós bortermelők?
 
 

Az előzetes becslések szerint az idei magyra szőlőtermés több is és jobb is lesz a tavalyinál. Egyre több helyen elindult már a szüret és augusztusban hatályba lépett a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása is. Mielőtt azonban megvizsgálnánk a hazai borszektor helyzetét és kilátásait, körbenézünk a nemzetközi piacokon is, hiszen ezek tendenciái rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják a hazai trendet és piaci lehetőségeinket.

Az agráriumból számos - a borpiacihoz hasonló - helyzetet tudunk említeni, amelyek tükrözik a gyanús körülmények között piacunkra kerülő import élelmiszerek okozta termelői gondokat. Ezek közül a legtöbb példát talán a tej, a tojás, a liszt, a cukor, a dohányáru piacáról hallottuk. Közös jellemzőjük, hogy elkezdődött a piac tisztulása az immár egyre fokozottabb és komplexebb hatósági fellépés hatására.

Csökkenő szerepben az európai bor

Az európai borszektor csökkenő világpiaci szerepet tölt be. Európa aránya a világ szőlőterületeiből a 2000-ben regisztrált, 63 százalékos szintről 2014-re 54 százalékra csökkent, elsősorban az ázsiai termelés növekedésének köszönhetően.

A 2008-as borreform kezdetétől 2011-ig az EU-ban 165 ezer hektárral csökkent a szőlőterület, a bortermelés pedig 10 millió hektoliterrel, 6-7 százalékkal esett vissza. Míg kontinensünkön csökken, legfeljebb stagnál a borfogyasztás, addig például Amerikában, Kínában gyors ütemben bővül.

Az első három helyen álló Franciaország, Olaszország és Spanyolország együtt a világ bortermelésének közel felét adják (2014: 47%), de ez az arány tartósan zsugorodik. Az évek óta emlegetett újvilági borok (ausztrál, új-zélandi, chilei, dél-afrikai) termelése továbbra is masszívan emelkedik, miközben az európaiaké csökken.

A számok is ezt támasztják alá: míg 2000-ben a világpiacon megforduló borok 73 százaléka származott Európából, addig tavaly ugyanez az arány már csak 60 százalék volt. Ráadásul az Egyesült Államok tavaly elhódította Franciaországtól a világ legnagyobb borpiaca címet is. (Bár sokat segített a cím elnyerésében az erősödő dollár is.) A világ 100 legismertebb bormárkájából ugyanakkor 84 még mindig francia.

A hazai termelőknek érdemes figyelemmel követniük az amerikai mellett a kínai és a japán piac dinamikus növekedését is. Kína szőlőterülete már csaknem 800 ezer hektár, ami a második legnagyobb terület a spanyol (1,02 millió ha) után, megelőzve a franciákat. Bár ehhez hozzátartozik, hogy ezen a területen igen magas az étkezési szőlők aránya, a kínai borimport növekedése tehát hosszú távon sem jelent veszélyt.

A legfontosabb nemzetközi piaci változások, kilátások

• Az elmúlt 10 évben a világ borfogyasztása 6 százalékkal emelkedett. Ezen belül 25 százalékkal a rosé kereslete növekedett leginkább. Ezzel immár az összes borfogyasztás 10 százalékát adja.

• Miközben 60 országban termelik, összesen 242 országban fogyasztják a bort. A 12 legnagyobb termelő a kibocsátás 84 százalékát adja.

• A borok világpiacán 6 ország képviseli az import 50 százalékát. A német import a legnagyobb, bár az utóbbi években már az is inkább stagnál.

• 2000 óta jelentősen átalakult a globális borexport szerkezete. Csökken a palackozott, emelkedik a folyóborok aránya.

Ami azonban ezeknél sokkal fontosabb, a világ borpiacának forgalma értékben mintegy évi 3 százalékkal növekszik az előttünk álló években, miközben a bortermelés várható bővülési üteme ennek fele lesz. Ez azt jelenti, hogy a borszektor világszerte növekedési fázisra számíthat az elkövetkező években. Mintegy 26 milliárd eurós piacról van szó, azaz mintegy 280 millió hektoliter borról. A következő jó hír, hogy leggyorsabban a prémium szegmens - egészen pontosan a 9 dollárnál drágább borok piaca - növekszik.

EU reakció

Hogyan reagál erre az Európai Unió borpiaci szabályozása?

2016 elejétől ismét megváltoznak a szőlőtelepítési szabályok. A tagállamok szőlőterülete 2030-ig évente egy százalékkal növekedhet. Legutóbb még ez év végéig befagyasztották a szőlőterületek növekedését. Csak annyi területen lehetett telepíteni, amennyit ki is vágtak. A fenti nemzetközi súlycsökkenés tehát nem véletlen. Az pedig, hogy továbbra is fenntartják a termelés korlátozását, többek között a mi kezdeményezésünkre is történt, hiszen Magyarország az olcsó olasz és spanyol borok dömpingjétől tartva e mellett érvelt. Így tehát a borágazatban megmarad a kvótarendszer, utolsóként az EU-ban, hiszen 2017-ben megszüntetik a cukorpiacit is.

Jövő év elejétől megszűnnek az újratelepítési jogok és telepítési engedélyekké válthatók át. A telepítések engedélyeztetése díjtalan lesz, de nem lehet értékesíteni őket, és szankcionálják a felhasználás elmulasztását is.

Elegendő lesz-e ez a fenti kedvezőtlen tendenciák megállítására? Aligha.

Honi szabályozási változások

Napjainkban nem csak az újbor van forrásban, hanem az egész hazai borszektor, beleértve a fogyasztót is. A szakmaközi szervezet és a szakigazgatás közösen küzd a piac tisztításáért. Ennek leglátványosabb eredménye az import tartós és jelentős csökkenése. A behozatal reális keretek közé szorítása érdekében vezették be az ellenőrzési díjat, nyújtották meg jelentősen a származási bizonyítványok kiállításának határidejét, és zároltak nemrégiben közel 50 ezer hektoliter olasz bort.

Szőlőtermelési potenciálunk jobb kihasználása érdekében augusztusban lépett hatályba a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Ennek célja a nem művelt borszőlőültetvények sorsának rendezése. Ezzel már eddig is foglalkozott a szabályozás, hiszen az ültetvény használója eddig is köteles volt művelni területét. Ha nem teszi, akkor a hegybíró egy év után erre felszólítja, 60 nap múlva pedig azt használatra meghirdeti.

A felszólítás és a meghirdetés közé most új szabály került be: a hegybíró köteles a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az adott ültetvény növény-egészségügyi szemléjét. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, akkor felszólítja a használóját, hogy ezt 45 napon belül hajtsa végre. Ha a hatóság nem állapít meg ilyen kockázatot, akkor a művelés elmulasztása miatt hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.

Ugyancsak augusztus első napjától hatályos a bortörvény kiegészítő szabálya, amely szerint a hegyközségi tanács legfeljebb öt évre eltilthatja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától azt a hegyközségi tagot, aki oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisít, vagy hamis termékjelölést alkalmaz.

Szintén most lépett életbe az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely szerint a nemzeti jogtartalékból hektáronként 50–150 ezer forintért vásárolható szőlő-újratelepítési jog. A rendelet az árat az újratelepítési joghoz kötötte: ha az nem haladja meg a fél hektárt, akkor az egy hektárra vetített ár 50 ezer forint, fél és másfél hektár között 70 ezer, míg az ennél nagyobb terület jogáért már 150 ezer forintot kell fizetni hektáronként.

A következő aktuális jogszabályi változás, hogy - egy készülő rendelet-módosítás alapján - kötelező lesz a boros palack címkéjén megjelölni, melyik országból származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket.

A korábbi évek támogatásai látványos fejlődést tettek lehetővé a borászatoknál, ami egyre több minőségi bort és jobb szolgáltatásokat eredményezett. A támogatásokra az előttünk álló években sem panaszkodhatnak majd a szektorban, hiszen 2020-ig mintegy 145,5 millió euró, azaz 44 milliárd forintot kaphatnak meg. Ez évente 29 millió eurót jelent. A szerkezetátalakítási program keretében 2014 és 2018 között 120 millió eurót vehetnek igénybe a szőlőtermelők, de a nemrégiben elfogadott Vidékfejlesztési Program is bőkezű lesz, mivel 20 milliárd forintos elkülönített keretet biztosít fejlesztéseikhez.

Itthon is jó az irány

Az elmúlt évekhez hasonlóan Ordacsehiben kezdődött idén is először a szüret. A legtöbb borvidéken mennyiségben és minőségben is jobb termés lesz, mint tavaly. Kivétel a kunsági borvidék, ahol idén is jelentős kárt okozott a jégverés. Az eső azért még tudna segíteni a szőlőnek. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint ebben az évben 2,8 millió hektoliter seprős újborra lehet számítani, ami mintegy 9 százalékkal meghaladja az előző évi termelést. A szervezet kalkulációi szerint a szőlőfelvásárlási nettó ár 100 forint körül alakul kilogrammonként.

Mivel a tavalyi bortermelés kisebb volt az egy évvel korábbinál és az import is jelentősen csökkent, a szüret előtti borkészlet is alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A HNT számításai szerint a tavaly július végi 2,5 millió hektoliterrel szemben 2,0 millió hektoliter.

Az AKI borpiaci jelentése szerint Magyarország borexportja mennyiségben 6 százalékkal, értékben csaknem 7 százalékkal emelkedett a 2015. január–májusi időszakban az előző év azonos periódusához viszonyítva. A külpiaci értékesítés nagyobb hányadát a lédig borok (61%) tették ki. Ebben az időszakban palackozott borokból 13 százalékkal, a lédig borokból 1 százalékkal szállítottunk ki többet az országból. Magyarország lédigbor-kivitelének 38 százaléka Németországba, 30 százaléka Csehországba és 12 százaléka Szlovákiába irányult. A palackos borok 25 százaléka Csehországba, 22 százaléka az Egyesült Királyságba és 17 százaléka Szlovákiába került. A nemzetközi borpiacon a magyarországi fehérborok vásárlását részesítették előnyben (98 %) a vörös- és rozéborokkal szemben.

Magyarország borimportja a 2015. január–májusi időszakban csaknem a felére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az import 82 százaléka lédig, a többi palackos kiszerelésű volt. A lédig borok csaknem teljes mennyisége (97%) Olaszországból érkezett hazánkba. A palackos borok 46 százaléka Németországból származott, ugyanakkor nagyobb mennyiséget vásároltunk Olaszországból (+24%) és Spanyolországból (+15%) is. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 20 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban.

A bor külkereskedelmének alakulása (ezer hektoliter)


Belföldön - az AKI PÁIR adatai szerint - 2015 első hét hónapjában a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 3 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fehérborok iránt 6 százalékkal volt nagyobb a kereslet, mint egy évvel korábban. A vörös- és rozéborok értékesítése 1 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. A földrajzi jelzés nélküli vörös és rozéborok értékesítése 55 százalékkal esett vissza, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké megkétszereződött. A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 9 százalékkal volt magasabb a 2015. január-július közötti időszakban, mint az előző év hasonló időszakában. A fehérborok ára csaknem 6 százalékkal, a vörös és rozéboroké 14 százalékkal emelkedett a vizsgált periódusban.

Igen kedvező, a tudatosság javulását mutató adat, hogy a hazai borfogyasztásban a külföldi borok aránya 10 százalék alatt van. Ugyanakkor az egy főre vetített borfogyasztás 10 literrel csökkent az évtizedekkel korábban mért 24 literhez képest.

A Takarék Agrár Központ előrejelzései

• Az EU telepítési szabályozása nem alkalmas a közösség világpiaci szerepvesztésének megállítására. A Takarék Agrár Központ úgy látja, hogy az elkövetkezendő években nem állítható meg a kontinens szőlőtermelésének csökkenése.

• A mértékletességre alapozott magyar borkultúra újra reneszánszát éli. A tartósan javuló minőségű magyar bor azonban a nemzetközi piacon csak folyamatos fejlesztések mellett tudja tartani a lépést a világ borpiacának gyors technológiai váltásaival. Ehhez a földrajzi adottságok, a támogatások és a hitelforrások egyaránt rendelkezésre állnak.

• A borkultúra látványos fejlődése jelentős részben a hazai fogyasztó tudatos választásának köszönhető. Az ebben rejlő további lehetőségek kiaknázásához a közösségi bormarketing megújulása is szükséges. Általa erősíthető például a földrajzi árujelzővel rendelkező borok piaci pozíciója is.

• A hazai fogyasztó számára természetes, hogy Magyarország azon kisszámú ország közé tartozik, ahol minden borfajta kiváló minőségben előállítható. A változatos klimatikus és talajviszonyoknak köszönhetően gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A sokféleség a szőlőfajtákban is megmutatkozik. Ez a változatosság a hazai kínálat egyik legfontosabb alapköve, ami a nemzetközi piacokon szintén támogatható közösségi marketing eszközökkel.

• A fogyasztót megtévesztő import visszaszorulásával újabb tere nyílik a magyar szőlőtermelőknek és borászoknak arra, hogy termékük valódi értéken kerüljön a poharakba. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az elmúlt két évtizedet jellemző átalakulás, amely a szőlőtermesztés és borászat területén végbement, továbbra is kedvező irányba haladjon. Fejlődjön például az integrált növényvédelem, az eredetvédelem, a marketing, a szakértelem vagy éppen a biotermelés.

• A Takarék Agrár Központ szerint a kisebb import a hazai szőlő és bor árának emelkedését eredményezheti. Az ebben rejlő lehetőségeket a szőlőtermelők leginkább a szervezettség, az együttműködés javításával tudnák kiaknázni. E téren ugyanis nagy elmaradásban vannak.

• Az idei évjárat kifejezetten jónak ígérkezik. A kedvező belpiaci tendenciák tovább javulnának egy erőteljesebb marketing kampánnyal. Erre a hírek szerint jó esély van.

• A magyarországi borpiacon növekszik az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, tehát minőségi borok fogyasztása. A Takarék Agrár Központ szerint a termelés emelkedésével folytatódik a piac bővülése is. Ezt támogatja a fogyasztói oldalon tapasztalt vásárlóerő-növekedés, a borászok oldalán pedig a jelentős beruházások. Ez utóbbiak miatt igen erős a minőségi borok kínálata, ami meglátszik a piaci árakon is, de ez is hozzájárul a fogyasztás várható bővüléséhez.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu