A további áremelkedés irányába hat, hogy egyrészt már nagyon kevés szabad búza van a piacon, másrészt azok a termelők, akiknél még van készlet, tartják az árujukat. Lakatos Zoltán számításai szerint, ha januártól nincs 100 forint alatti búza, akkor - figyelembe véve a Hajdú Gabonának 500-600 millió forint költségnövekedést okozó energia-, munkabér- és üzemanyagköltségek emelkedését is - csak úgy termelhetik ki a ráfordításaikat, ha kilónként 155 forintért árulják a lisztet, mert ezalatt veszteséget termelnének - írja a Világgazdaság. Ez pedig az átadási ár 40 százalékos növekedését jelenti, ami a pékárukban is jelentkezik majd, még ha ennél kisebb mértékben is.

Megállíthatatlanul drágul a kenyér Magyarországon: akár 400 forint is lehet egy kiló

2022. is áremelkedéssel indulhat.

A malmok egyébként idén már kétszer is emeltek árat, először valamivel kevesebb mint 5, majd - bár 10-et szerettek volna - 8 százalékot sikerült elfogadtatni partnereikkel. Ezzel az összesen körülbelül 12-13 százalékos emeléssel pedig sehol sem tart az iparág. Több élelmiszeripari szereplő és ágazati szakértő is beszélt már arról, hogy a költségnövekedések miatt muszáj lesz emelni az átadási árakat, és ennek az emelésnek végig kell mennie az ellátási láncon, egészen a fogyasztókig. Az áramdíj több mint a duplájára, a gázár a háromszorosára nő, magasan van az üzemanyagok ára, és januártól a minimálbér is emelkedik, ami pedig magával húzza a többi munkavállaló bérét is.