Nehéz helyzetben a magyar gazdák: az állatok élete a tét, sürgősen lépni kell

agrarszektor.hu
Hetek óta pusztító szárazság tombol országszerte, keleten például már alig van takarmány, pedig ezekben a hetekben kell feltölteni a készleteket, amit jövőre etetnének meg az állatokkal. Azzal is számolni kell, hogy a hús és a tejtermékek ára felrobbanhat ősszel.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A kukoricának keleten már lőttek az aszály miatt, de a többi takarmánynak valót is csillagászati áron kapják a gazdák, előbb-utóbb a tejtermékek és a hús árában is észre fogjuk venni a további drágulást. Még két hete talán volt remény, hogy az eső bepótolja a lemaradását, de mostanra már látszik, ha esne is, az is késő lenne. A Dél-Alföldön, sok helyen már ment a zúzó, nem vártak a kukorica "betakarításával", mert az alig félméteres növények is besültek. A szénának is csillagászati ára van, ha van, nem véletlenül kérte az Nagy István agrárminiszter Brüsszeltől, hogy a zöldítési támogatással kezelt területen is kaszálhassanak a termelők. A kukorica lényegében a baromfi, a sertés, de a szarvasmarha takarmányozásában is fontos szerepet tölt be, a széna főként a kérődzőknél fontos, ahogy az árpából, tritikáléból is abrak lesz - írja a hvg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Összesen 6,3 milliárd jut az Unió válságkezelő forrásaiből a sertéstartóknak és a baromfi ágazat szereplőinek, amire július végéig lehet benyújtani a kérelmeket, az elnyert támogatást pedig szeptemberben fizeti ki az Államkincstár. Az ágazatban egyébként nem a mostani aszály jelentette a legnagyobb gondot, de tagadhatatlan, hogy nagyon rosszul jött a még működő gazdaságoknak. A Magyar Fajtatiszta Sertéstartók Szövetségének elnöke, Kiss György szerint az ország keleti felén újabb gazdaságok zárhatnak be. Mint fogalmazott, nem szabad feltenni a kezeket, hiszen, miközben megy a "hisztéria", elpusztulnak az állatok.

Kiss György a takarmánynövények hozama szerint három részre osztja az országot, ami alapján az Alföld az abszolút vesztes. Ahol van gazdasági abrak, ott sokan visszatartják a jobb ár reményében, így most nem is jutnak hozzá azok a termelők, akiknek a forróság és a szárazság megtizedelte, vagy teljesen lenullázta az abraknak valót. Az elnök szerint összességében ugyan tovább fog csökkenni az állomány, de nem kell pánikolni. Arra kell összpontosítani, hogy megoldást találjanak a termelők, hiszen a már bebúgatott állatokat etetni kell, onnan nincs visszaút még akkor sem, ha a bankok nem hiteleznek ilyen kockázatos helyzetben levő gazdaságnak. Jelenleg nem kell telerakni az ólakat, és ki kell tartani addig, amíg 6-12 hónapon belül jön egy árrobbanás, és megtérülhet az állattartók vesztesége is. A szakember egyúttal úgy véli, hogy sertéshúsból biztosan nem lesz hiány, legfeljebb majd külföldről jön, és igencsak drága lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

László Róbert, a makói Hagymakertész Kft ügyvezetője, mint mondta, megpróbálnak minden használhatót kivenni a kiszáradt terményekből is, de vásárolni is próbálnak, több-kevesebb sikerrel. A keményítő, izo-cukor gyárak is használnak kukoricát, az ipari felhasználás melléktermékeit is igyekeznek megvásárolni, amik a takarmányozásban hasznosíthatók, de ezeknek is elég borsos áruk van. A dunántúli szemes kukoricával még pótolható az alföldi állattartók igénye, de a silókukoricával bajok lehetnek. Ez a zölden ledarált, magas tápértékű kukorica, amelynek a szállítása nehézkes. Külföldről is vásárolnak például szójadarát, de a gyenge forint ennek a beszerzésén sem segít. A koronavírus-járvány, a háború, és most az aszály feladta a leckét, sokan egyszerűen már nem tudják kigazdálkodni a veszteségeket.

Üresek maradhatnak a raktárak?

László Róbert kitért arra, hogy tavaly szintén aszályos év volt, de az előző termesekből még be tudtunk raktározni, ennek nagy részét azonban tavaly felélték, most itt van egy olyan év, hogy üresek a silótározóik. Ez a tehenek hozamain is meglátszik, hiszen a napi 45 kiló helyett 35 kiló tejre takarmányozzák a tehenet, mert ennyi takarmány jut. A Kft. közben Makón tejautomatákat is üzemeltet, korábban 190 forintért lehetett itt vásárolni, most júliustól felemelték 230 forintra, de még így is kétszer annyian állnak sorba a tejért, mint egy-két évvel ezelőtt, hiszen a boltokban többnyire már 4-500 forint egy liter friss tej ára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindennek meglesz az ára

A sok rossz hír között talán megnyugtató lehet, hogy az önellátásunk biztosított, elsősorban a világpiaci árak határozzák meg az árakat. Az orosz-ukrán háború mindenképpen befolyásolja a trendeket, ha most tűzszünetet jelentenének be, megnyílnának a kikötők, és zavartalanul folynának Ukrajnában a betakarítások, akkor némileg rendeződne a nemzetközi piac, ellenkező esetben a negatív várakozás tovább hajthatja fel az árakat. Nem kedvez a termelőknek az sem, hogy az eddigi termelői önköltség növekedés sem épült be teljes mértékben a fogyasztói árakba, közben viszont az energiaárak, a takarmányárak és a bérek is növekedtek, ami további élelmiszer-drágulást jelenthet ősztől.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?