Ez is eljött: olyan dolgok történnek a magyar földeken, amikre rég volt példa

agrarszektor.hu
Elképesztően alakul 2022 mindenki, így a mezőgazdaságban tevékenykedők számára is. Egyre jobban növekvő költségekkel, pusztító aszállyal, háborúval és sokszor munkaerőhiánnyal is meg kell küzdeniük a gazdálkodóknak. Az idei nyár eddig kegyetlen volt az élőlények számára, mondhatni, hogy szomjaznak a földek. Ez pedig több esetben is rányomta a bélyegét a termés mennyiségére és minőségére, és lényegében mindenki azt várja, hogy milyen hírek érkeznek a termelőktől. Az aratás lassan befejeződik, és nagyon vegyes képet festenek az eredmények. Van, aki örülhet, és van, aki nem. Hogy melyikből van több, az az alábbi cikkből kiderül.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó, mint mondta, a 2022-es év a mezőgazdaság számára olyannyira rendkívüli, hogy amióta adatokat gyűjtenek a klimatikus viszonyokról, aszályról, fagyról, termésátlagról, soha nem volt tapasztalható még csak hasonló negatív állapot sem. Korábban is voltak aszályos időszakok, rendkívülinek tekinthető időjárási jelenségek. Azonban ez a helyzet folyamatosan romlik, miközben egyre több embert kell egyre kisebb termőterületről élelmiszerrel ellátni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen volt júliusban a mezőgazdasági munkák helyzete

A betakarítási munkák eredménye alapján már a nyár közepe óta érzékelhető volt, hogy kettészakad az ország. Az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon nagyon gyenge lett a termés átlaga és a minősége, míg a Dunántúlon átlagosnak mondható eredmények születtek. Az őszi búza termésátlaga elmarad az eredeti várakozásoktól, az előzetes várakozásoknak megfelelően pedig az összesen 932 ezer hektár területről 4 millió tonna alatt maradt a termésmennyiség. Ez közel negyedével kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga. A kalászosok teljes termőterületének 87,6 százalékáról, 1,3 millió hektárról 5,3 millió tonna gabonát takarítottak be 2022. július 16-ig. Az őszi búza betakarítása a Dél-Alföldön 99 százalék felett, az Észak-Alföldön 97,4 százalékon, Közép-Magyarországon közel 95 százalékon állt - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet adataiból.

A gazdák a Dél-Dunántúlon 93,3 százalékon, Észak-Magyarországon 85,2 százalékon végeztek az aratással. A Közép-Dunántúlon 76 százalékon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 63 százalékon állt a betakarítás a jelentés napjáig. Az őszi búza összes területe 932 ezer hektár, ebből a betakarított terület közel 826 ezer hektár (az összterület 88,6 százaléka), melyről eddig 3,4 millió tonna őszi búzát arattak le. A korábbi évektől elmaradva a termésátlag országosan 4,1 tonna/hektár volt, a legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2,3 tonna/hektár), a legmagasabb Vas megyében (6,7 tonna/hektár).

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg az átlag alatti eredmény

A durumbúza aratása Győr-Moson-Sopron, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében befejeződött, de országosan a termőterület 75 százalékán történt meg a betakarítás. A termésátlag a július 16-ig betakarított területeken az egy évvel korábbi értékhez képest elmaradva, átlagosan 3,8 tonna volt hektáronként. Az őszi árpa aratása a végéhez közeledik, a tavaszi árpa aratása a termőterület 71 százalékán történt meg a jelentés napjáig. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten 4,5 tonna/hektár, a 2021. évi átlaghoz képest 30 százalékkal mérséklődött. 

A tavaszi árpa termésátlaga 3,6 tonna/hektár, mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A rozs területének 82 százalékát, a tritikálé területének 78 százalékát aratták le 2022. július 16-ig. A rozs termésátlaga 2,9 tonna/hektár, 30 százalékkal kevesebb, mint egy éve, a tritikálé hektáronkénti 3,3 tonnás eredménye szintén közel harmadával csökkent az előző évi átlaghoz képest. A zab betakarítása 58 százalékos készültséget mutatott, termésátlaga 2,2 tonna/hektár, ami fele a 2021. évi átlagnak. Az őszi káposztarepce betakarítása 93,3 százalékon állt a jelentés napján. A termésátlagok megyénként 1 és 2,9 tonna között alakultak hektáronként, az országos átlag 2,2 tonna/hektár volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A tavaszi takarmányborsó betakarítása 98,7 százalékos készültségen állt és 2,1 tonna/hektár volt a termésátlag, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb (1,2 tonna/hektár), Baranya megyében a legmagasabb (3,5 tonna/hektár). A tarlóhántást a tervezett terület 31 százalékán elvégezték a gazdák. A másodvetést a tervezett 51,3 ezer hektárnyi terület 26 százalékán, 13,3 ezer hektáron fejezték be a jelentés napjáig. A zöldborsó betakarítása a terület 81,4 százalékán, közel 14,2 ezer hektáron fejeződött be, a termésátlag 4,1 tonna/hektár volt, ami 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A csemegekukorica betakarítása még az elején tart, országosan 11,2 százalékon áll. A zöldbab esetében 59 százalékos a készültség, a termésátlag 6,1 tonna/hektár körül alakult, ami 18,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A burgonya betakarítása Heves megyében már befejeződött és Csongrád-Csanád megyében is a végéhez közeledik, országosan viszont a burgonyatermő terület csupán 31 százalékát takarították be, a termésátlag 28,4 tonna/hektár volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van, ami azért jól alakult

A gyümölcsfélék közül a meggy szedése 92,3 százalékos készültséget mutatott július 16-án. Az országos átlag a tavalyihoz képest 8,3 százalékkal több, 5,9 tonna/hektár volt. Az egy hektárra jutó termésmennyiség Veszprém és Pest megyében mindössze 1,1-1,7 tonna/hektár volt, azonban Fejér megyében 9,6 tonna, Heves megyében 10 tonna, Zala megyében pedig 12 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés. A kajszitermés az elmúlt két év gyenge termésátlagához képest 2022-ben rendkívül kedvezően alakult, a betakarított termésmennyiség a jelentés időpontjában 25,2 ezer tonna volt. A betakarítás Komárom-Esztergom, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében befejeződött. A legnagyobb termésátlagot (9 tonna/hektár) Csongrád-Csanád megyében, a legnagyobb termésmennyiséget (7 ezer tonna) pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érték el. 

A kajszi szedése a termőterület mintegy 83 százalékán fejeződött be a jelentés időpontjáig, és az országos termésátlag 5,7 tonna volt hektáronként. Az őszibarack szedése július 16-án 27,6 százalékon állt, a termésátlag 4,9 tonna/hektár körül alakult, ami közel kétszerese a tavalyi hektáronkénti termésmennyiségnek. Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma. Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?