2019. szeptember 19. csütörtök Vilhelmina

Hírek - Élelmiszer

Ez már nem a sáros gumicsizmák és a vasvillák kora

Jóval tudatosabban keresik a magyar élelmiszereket a hazai fogyasztók, és sokkal inkább előnyben részesítik az egészséges táplálkozás és a környezeti fenntarthatóság kritériumainak megfelelő termékeket – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Ondré Péter, az agrártárcához tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Szeptember végén a magyar élelmiszeripar lesz a főszereplője az idei budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárnak (OMÉK), ahol az ágazati munkaerőhiány csökkentése érdekében kifejezetten meg kívánják szólítani a fiatalokat is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Agrárszektor.hu: Az utóbbi időszakban jelentősen változtak az élelmiszerekkel kapcsolatos hazai fogyasztói igények. Melyek ma a magyar piac fő sajátosságai, és marketingszempontból hogyan lehetne javítani a hazai termékek belföldi eladhatóságát?

Ondré Péter: Korábban a fogyasztás nagyrészt a táplálkozási igények kielégítéséről szólt, és a fő szempontot az ár/érték arány jelentette. Az utóbbi időben azonban a magyar élelmiszeriparban és –fogyasztásban már megjelentek azok a másodlagos funkciók, amelyek a nyugati piacra is jellemzők. Így például döntést befolyásoló tényezővé vált az egészséges táplálkozás, ezért hangsúlyosabb szerepet kaptak a funkcionális élelmiszerek, amelyek mára a piac 10-15 százalékát képviselik. A táplálkozásban egyre lényegesebbé válik a környezeti fenntarthatóság is, és ezt az is jelzi, hogy aktivizálódtak azok a mozgalmak, amelyek a regionális, a bio, illetve a minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező kész élelmiszerek fogyasztását hirdetik. Jó hír, hogy a magyar és a regionális élelmiszerek iránti kereslet a hazai piacon évről-évre növekszik. Ezzel kapcsolatban komoly eredmény, hogy Magyarországon működik a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere, és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal know-how-ja ma már olyan exportterméknek számít, amelyet a világ számos pontján másolnak. Természetesen marketingszempontból is fontos, hogy a magyar gazdálkodók, illetve a kis- és nagyüzemi élelmiszeripari gyártók jó minőségű termékeket állítanak elő. Magyarország köztudottan mezőgazdasági ország, amely jelentős agrár-erőforrásokkal rendelkezik, és az ezekre épülő hazai élelmiszeripar az elmúlt években egyre eredményesebb tudott lenni.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!


A.: Mennyire választanak ma a fogyasztók tudatosan magyar élelmiszereket?

O. P.: Van olyan fogyasztói csoport, amelynél lelki értelemben is számít, hogy magyar élelmiszereket vásárol. A vevők egy része pedig ma már azzal is tisztában van, hogy egy-egy élelmiszer magyarsága milyen többletértéket jelent, ezért keresi tudatosan a hazai termékeket.

A.: Az agrártárca nemrég bejelentette, hogy új állami védjegyrendszert dolgoz ki, amely a jó minőségű magyar termékek egyértelműbb piaci megkülönböztetésére szolgálna. Hol tart az új védjegy kialakítása?

O. P.: A fogyasztók a minőségi paramétereket és sajátosságokat könnyebben beazonosíthatják, ha a magyar élelmiszereken egyértelmű és világos védjegy szerepel. Az egyszerűsítés irányába kell haladni, mert most nagyon sok – ötven-hatvan – ágazati védjegy működik, és ez összezavarhatja a fogyasztókat. Nem könnyű kérdésről van azonban szó, mivel a védjegyrendszer gyártói-kínálati, illetve fogyasztói aspektusát egyszerre kell a legcélzottabban és leghatékonyabban kialakítani.


A.: Az AMC több belföldi fogyasztásösztönző élelmiszerkampányt is lebonyolított az elmúlt években. Mennyire tartja ezeket eredményesnek, és felmerülhetnek-e stratégiai változtatások?


O. P.: Az elmúlt időszakban eszköztárunk jelentősen változott, és partnereink visszajelzései alapján azt mondhatom, az elvégzett munka elégedettségre adhat okot. Az eredményeket statisztikai számok is alátámasztják, így például zöldség-gyümölcs kampányaink kimutathatóan növelték a keresletet. Most is folyik dinnyekampányunk, amellyel az elmúlt hét-nyolc évben csaknem a duplájára – 8-9-ről 15 kilogrammra - emelkedett az egy főre eső hazai dinnyefogyasztás. Halkampányunk pedig végigdübörögte a 2018-as évet, és a 2017-es adatokhoz képest 10 százalékos növekedést hozott, ami azt jelentette, hogy a fejenkénti hazai halfogyasztás 5,6 kilogrammról 6,4-re emelkedett. Halprogramunkban azt vállaltuk, hogy hét év alatt 20 százalékkal növeljük a fogyasztási szintet, tehát az első évi 10 százalékos változásból is látszik, hogy ezek a kampányok ténylegesen kimutatható, kézzelfogható eredményeket hoznak.

A.: Terveznek-e újabb belföldi kampányokat a közeljövőben?

O. P.: A zöldség-gyümölcs termékpályán most készítjük elő almafogyasztást népszerűsítő kampányunkat. Figyelemmel kísérjük az almapiaci helyzetet, és bár idén a tavalyihoz hasonló kiugró termés egészen biztosan nem lesz, arra törekszünk, hogy a gazdák minél jobb feltételekkel értékesíthessék termékeiket. November-decemberre felpörgetjük halfogyasztási kampányunkat is, hiszen a hazai fogyasztók a karácsonyi időszakban vásárolják a legtöbb halat. Emellett idén ősszel újra kampányolunk majd a sertéshús-fogyasztás ösztönzéséért is.

A.: A bel- és a külpiaci értékesítésben továbbra is gondot okoz, hogy alacsony a magyar agrártermék feldolgozottsági szintje. Bár az arány az utóbbi időszakban javult, itt még jelentős tartalékok vannak. Hogyan lehetne előrelépni?

O. P.: Ezzel összefüggésben jellemző adat, hogy nálunk a mezőgazdaság kétszer akkora mértékben járul hozzá a nemzeti össztermékhez, mint az élelmiszeripar. Ha viszont megnézzük a tőlünk nyugatabbra lévő országokat, azt láthatjuk, hogy például Ausztriában 1,3-szoros, Németországban 2,1-szeres az arány az élelmiszeripar javára, tehát éppen fordított a helyzet. A kívánatos szint Magyarországon is ez lenne, mert így munkahelyek jönnének létre, jóval biztonságosabb vertikális élelmiszerellátás valósulhatna meg és plusztőke képződhetne a magyar élelmiszeriparban, de ehhez további fejlesztésekre van szükség. A 2014-2020-as időszakban már jelentős források álltak rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban és a Vidékfejlesztési Programban, és bizakodásra adhat okot, hogy az élelmiszeripar támogatása várhatóan a következő, 2021-2027-es tervezési időszakban is növekszik. Ugyanakkor nem csak a pénzügyi források fontosak, mert az iparág akkor fejlődhet igazán sikeresen, ha humánerőforrás-ellátottsága is megfelelő lesz. Ágazati szakértői beszélgetésekből az szűrhető le, hogy jelenleg 30-40 ezer ember hiányzik a magyar élelmiszeriparból. Ez sajnos hatalmas szám, arról nem is beszélve, hogy ez az iparág is rohamléptekben digitalizálódik és robotizálódik, vagyis most 30-40 ezer olyan emberre lenne szükség, aki nyitott és képes arra, hogy a fejlődési tempót felvegye.


A.: Az AMC a külföldi élelmiszergazdasági eseményeken és kiállításokon több közösségi megjelenést is szervez a hazai cégek számára. Lehet-e számszerűsíteni, milyen eredményeket hoznak ezek?


O. P.:
Éves szinten 10-11 nagy globális élelmiszeripari kiállításon veszünk részt, ahol a cégek számára az AMC biztosítja a költséghatékony területbérlési, illetve standépítési és -működtetési lehetőségeket. A következő ilyen idei kiállítás az októberi kölni Anuga lesz, ahol 40 magyar céggel jelenünk meg. Az utóbbi években az AMC-nél letisztult a világszintű élelmiszeripari kiállítási piaccal kapcsolatos kép, és ma már ki lehet jelenteni, hogy a legjelentősebb eseményeken ott vagyunk. Európában az Anuga mellett ilyen a párizsi Sial, de léteznek komoly ágazati kiállítások is, mint amilyen például a nürnbergi Biofach vagy a berlini Fruit Logisztika. A távol-keleti piacon kiemelten fontos a sanghaji Sial China és a japán Foodex, a Közel-Keleten pedig a dubai Gulfood. Idén voltunk először a New York-i Food Summer Fancy Show nevű kiállításon, amely az észak-amerikai kontinens legnagyobb ilyen jellegű szakkiállítása. Az üzleti sikerek mérése nehéz feladat, de a kiállításoknál tapasztalható túljelentkezésekből tudunk következtetni azok eredményességére. Bár az üzletkötési adatokat a cégek bizalmasan kezelik, az informális visszajelzésekből pozitív kép rajzolódik ki. Most 250-300 olyan céggel állunk szoros partneri viszonyban, amelyek külföldi kiállításokra járnak velünk, illetve belföldi szakmai rendezvényeken vesznek részt. Tőlük úgy értesülünk, hogy a kiállítási részvételeket konkrét exporteredmények követik, illetve sok olyan üzleti kapcsolat épül ki, amelyek később tényleges üzletkötésekhez vezetnek.

A.: A kormány az elmúlt években agrárterületen is meghirdette a keleti és a déli nyitás politikáját, de a statisztikák szerint ennek az agrárexportban nincs egyértelmű eredménye. A tavalyi adatok szerint az afrikai agrárkivitel 40 százalékkal bővült, de az ázsiai kiszállítások 15 százalékkal csökkentek. Ezeken a harmadik piacokon hogyan lehetne stabilan növelni az exportot?

O. P.: Az afrikai eredmények is azt mutatják, hogy ahová kereskedelmi korlátok nélkül exportálhatunk, ott szép sikereket lehet elérni. Való igaz, a keleti piacokon most gondban vagyunk, de ennek megvannak a konkrét okai, hiszen amikor az afrikai sertéspestis (ASP) tavaly a hazai vadállományban megjelent, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea, Japán és Kína is lezárta előttünk kereskedelmi csatornáit, tehát a sertéspiacon öt nagy távol-keleti felvásárlót vesztettünk. Az agrárexportőrök más ágazatokban a Távol-Keleten is eredményesek voltak, de a sertésszektor a kivitel egyik zászlóshajójának számít, így az exportkiesés meglátszik a statisztikákon is. A cél az, hogy a jövőben a különféle bevezetett kereskedelmi korlátozásokon enyhíteni lehessen. Azt szeretnénk elérni, hogy az esetleges kereskedelmi tiltások ne egész Magyarországra vonatkozzanak, hanem regionálisan elhatárolhassuk azokat a területeket, ahol a különféle betegségek még nem jelentek meg.

A.: A marketingfeladatok ellátásához az AMC mekkora költségvetéssel gazdálkodik, és a következő években lát-e lehetőséget a forráskeret bővülésére?

O. P.: A költségvetési törvény határozza meg az AMC éves forráskeretét, amelyet az éveken átnyúló konkrét kampányokhoz tartozó többlettámogatások egészítenek ki. A 2019-es költségvetés 660 millió forintot biztosít a számunkra, illetve ezt az idén növeli az az 1,1 milliárd forint, amelyet a szeptember 26-29. közötti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár megrendezésére különítettek el. Természetesen úgy látom, hogy e szakterületnek több költségvetési forrásra lenne szüksége, mivel a nálunk jóval nagyobb támogatást felvonultató nyugat-európai agrármarketing cégekkel nehéz felvenni a versenyt. Ha azonban a munkánkat jól végezzük, és a hazai vállalkozások is elégedettek velünk, hosszabb távon az AMC költségvetése is növekedhet. Nem titok, hogy folyamatosan próbálunk forrásokat szerezni, hogy a globális piacon eredményesebben tudjunk fellépni.

A.: A kétévente megrendezett budapesti OMÉK nagy tradícióra tekint vissza. Milyen jelentőséggel bír ma a kiállítás a magyar élelmiszergazdaságban?

O. P.: Sok változás zajlott le az elmúlt évtizedekben. Gyermekkoromban az OMÉK-ra a mezőgazdaság olyan ünnepeként tekintettek, amelyen minden cég feltétlenül részt akart venni, vidékről pedig sorozatban futottak be a kiállításra érkező látogatókat szállító vonatok. Nem voltak még nagy vidéki vásárok, ma viszont már óriási a konkurencia mind a vidéki hasonló kiállítások, mind a fővárosi kézműves élelmiszeripari vásárok révén. Nekünk ebben a változó világban kell megtalálnunk az OMÉK helyét.


A.: Az idei OMÉK szlogenjéül a „fejlődés hagyománya” kifejezést választották. Miért?


Az ágazati szereplőkkel folytatott beszélgetésekből azt a következtetést vontuk le, hogy ma az agrárgazdaságban a munkaerőhiány és a generációváltás jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan hiányoznak az élelmiszeriparból és a mezőgazdaságból, ezért a fiataloknak pozitív üzeneteket kell átadnunk. Az OMÉK nagy fővárosi kiállítássá nőtte ki magát, amelyen tavaly előtt például majdnem 100 ezer látogató vett részt. Köztük olyan fiatalok is eljöttek, akiknek semmi közük nincs a mezőgazdasághoz. Számukra most már nem csak azt kell elmondanunk, hogy ez az iparág – mivel a bérek fokozatosan utolérik más iparágak szintjét - jövedelmező lehet. A gyorsan változó mai piaci környezetben a fiatalok azt is keresik, mi az igazán trendi, miben találnak önmegvalósítási lehetőséget, és fontos számukra az is, hogy az általuk választott érdeklődési kör kényelmes és korszellemhez illő legyen. Ezért be kell mutatnunk, hogy a magyar agrárium az elmúlt tíz-tizenöt évben milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül. Világosan érzékeltetnünk kell, hogy a mezőgazdaságban már nem sáros gumicsizmákról és vasvillákról van szó, hanem a legmodernebb IT-eszközökről, önvezető gépekről, sorvezetőkről és drónokról. Az idei OMÉK-ot arra szánjuk, hogy hirdesse ezt a megváltozott helyzetet, és erre utal a „fejlődés hagyománya” kifejezés is. Óriási érték egy néhány mázsa terméket előállító kis lekvárüzem, egy manufakturális szörpüzem vagy egy 150 családos méhészet is, de azt is láttatnunk kell, hol tart a nagyüzemi élelmiszer-előállítás.

A.: Ágazatot érintő céljaiban az idei OMÉK mennyire különbözik a korábbi kiállításoktól?

O. P.: Az OMÉK idén egyértelműen az élelmiszeriparról szól. A korábbi években erre nem volt példa, mert a kiállatáson főként a mezőgazdaság, azon belül a kistermelés, az agrárgépészet és az állattenyésztés állt a középpontban. Úgy véljük, a magyar élelmiszeripar sikereihez alapvetően hozzájárulhat, ha az eredmények bemutatásához megfelelő fórum alakul ki, sőt az OMÉK-ot idővel szeretnénk regionális élelmiszeripari kiállítássá fejleszteni, hiszen ilyen jellegű nagy élelmiszeripari esemény Csehországban, Szlovákiában és Romániában sincs. Ezért igyekszünk minél több nemzetközi üzleti partnert vendégül látni, és bemutatni a számukra, hol tart a magyar élelmiszeripar. Úgy ítélem meg, hogy az OMÉK-kal kapcsolatban jó irányban indultunk el. Ennek velejárója az is, hogy az állattenyésztési és agrárgépészeti programokat a bábolnai gazdanapokon és Hódmezővásárhelyen tartottuk meg. E rendezvényeket tehát vidékre vittük, így a felszabaduló időt, energiát és kiállítói teret az élelmiszeripar bemutatkozására fordíthatjuk.

A.: Milyen eredményekkel lenne elégedett a kiállítás zárásakor?

O. P.: Természetesen az a legfontosabb, hogy a kiállítók és a látogatók elégedetten távozhassanak. Számomra azonban ugyanolyan lényeges, hogy az OMÉK nemzetközi üzleti súlya növekedjen, vagyis minél több magyar élelmiszeripari cég látogasson ki, illetve minél több nemzetközi delegáció és üzletember vegyen részt, és ez üzleti kapcsolatfelvételeket eredményezzen. Hatékonyabb, olcsóbb és turisztikai-országimázs szempontból is jelentős lépés lenne, ha a világpiacon érdekelt beszerzők és felvásárlók idelátogatnának. Közismert, hogy a prognózisok szerint 2050-re a világ népessége eléri a 9-10 milliárd főt, miközben a felhasználható természeti erőforrások 30-40 százalékkal csökkennek, így az élelmiszerek iránti kereslet 50 százalékkal is élénkülhet. Ezért azok a régiók, amelyek egyre inkább importra szorulnak, keresik majd a piaci beszerzési lehetőségeket. Remélem, eljutunk arra a szintre, hogy nem nekünk kell elmennünk ezekbe az országokba, hanem az ő üzleti képviselőik látogatnak ide. Ennek az úttörő szándéknak a megvalósításához lehet megfelelő lépés az idei OMÉK is.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu