2019. április 23. kedd Béla

Hírek - Élelmiszer

Fazekas: januártól olcsóbb lesz a sertéshús

Januártól csökkenhet a sertéstermékek fogyasztói ára, mivel 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik a sertéstőkehús áfája – nyilatkozta agrárszektor.hu-nak adott évértékelő interjújában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Bár a mezőgazdaságot idén rendkívüli aszály sújtotta, a növénytermelés összességében kedvező eredményeket ért el, miközben az állatállomány is nőtt. Az uniós és a hazai támogatások is azt szolgálják, hogy az állattenyésztés teljesítménye javuljon, részaránya pedig növekedjen a teljes mezőgazdasági termelésen belül. A tárca folytatja hungarikum-programját és továbbra is határozottan fel kíván lépni a genetikailag módosított szervezetek (GMO) ellen. A miniszter az állami földeladások kapcsán azzal lenne elégedett, ha minél több magyar földműves jutna földtulajdonhoz.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az elmúlt évek rekorderedményei után várhatóan csökken a mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben. Összességében milyennek értékelhető az ágazat idei teljesítménye?

 

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái

 

A 2014-es év rekordtermelését természetesen nehéz megismételni, de minden nehézség ellenére 2015 is kedvező eredményeket hozott, különösen több éves összehasonlításban. Kiemelkedően alakult a kalászos gabonák termése, az őszi betakarítású növényekre viszont kedvezőtlenül hatott az aszályos időjárás. Az állattenyésztésben alapvetően tovább folytatódtak a pozitív folyamatok, a nemzetközi piaci problémák azonban begyűrűztek a sertés- és a tejszektorba.

Mekkora szóródást mutatnak ez egyes ágazatok között a részletes adatok?

A nyári aratás kedvező eredményekkel zárult, a 2015-ös termésmennyiségek kalászos gabonáknál elérik a 2014-es igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét pedig mintegy ötödével meghaladják. Így nem csak az ország megfelelő ellátása biztosított a 2015/2016-os szezonban, hanem exportra is bőven jut áru. Az idei búza minősége jól alakult, ismét háromnegyed részben étkezési minőséget takarítottak be a gazdák.

Az aszályos nyári időjárás ugyanakkor kedvezőtlenül érintette az őszi betakarítású növényeket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az idei nyár volt 1901. óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal is terhelt időszak volt. Az aszályos időjárást felhőszakadással, jégesővel járó heves jelenségek zárták le, helyenként több mint egyhavi csapadékmennyiség hullott igen rövid idő alatt. Mindez elsősorban a kukorica és a napraforgó, illetve az őszi gyümölcsök számára volt káros. Ennek következtében jelentős a kukorica terméskiesése, amelyből várhatóan az előző évinél 7 százalékkal kisebb területről 30 százalékkal kevesebb, mintegy 6,5 millió tonna terményt takarítanak be a gazdák.

 

Az állattenyésztésben folytatódtak az elmúlt évek pozitív folyamatai, bővült az állomány és a termelés, ugyanakkor a tej- és a sertésárak Európa szerte tapasztalt csökkenése nehéz helyzetbe hozta a gazdálkodókat. KSH adatai szerint 2015. júniusban tovább folytatódott a szarvasmarha, a sertés, és a tyúkállomány gyarapodása, míg enyhén mérséklődött a juhok száma. A szarvasmarhák számának 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben is folytatódott, júniusban 818 ezer volt. Az állomány egy év alatt 29,7 ezerrel gyarapodott. A szarvasmarha állomány utoljára 1999-ben volt magasabb a mostaninál (857 ezer). Pozitív tény, hogy a sertésállomány 2013 decembere óta növekszik, és már tartósan 3 millió feletti.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a sok szempontból kedvezőtlen külpiaci környezet (orosz embargó, világszerte alacsony árak, kínai kereslet mérséklődése) ellenére várhatóan az agrárexport és az egyenleg 2015-ben is magas szintet ér el.

A kormány kiemelt célja az állattenyésztés-növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása. Tény ugyanakkor, hogy az alacsony felvásárlási árak és a piaci zavarok több állattenyésztési ágazatban nem kedveznek a létszámbővülésnek. A hazai állattenyésztési szektor várhatóan milyen eredménnyel zárja az évet, és mire lehet számítani a következő években?

Idén az állattenyésztési ágazatok termelői összességében valóban a korábbi évnél alacsonyabb felvásárlási árakkal szembesültek. Ez egyaránt igaz a nyerstej, a broilercsirke vagy a sertés termelői árára, igaz eltérő mértékben. A legnagyobb visszaesés, ezzel együtt a legnagyobb problémák a tejpiacon vannak, ahol immár két éve tart az árcsökkenés. Ezt a főbb termelők (EU, USA, Új-Zéland) kínálatának bővülésével szinte egy időben jelentkező keresleti visszaesés (Kína tejtermék vásárlásainak jelentős csökkenése, valamint az orosz embargó) okozta.

Az állattenyésztéssel foglalkozók ezért nehéz éven vannak túl, de az agrárkormányzat a lehetőségekhez mérten igyekezett a maximális mértékű nemzeti támogatást megadni annak érdekében, hogy minél kevesebb termelő kényszerüljön felhagyni a termeléssel. Emellett Brüsszelben sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság elismerje, és részben kompenzálja a magyar tejtermelők és sertéstartók veszteségeit is.

Melyeket tartja a legfontosabb intézkedéseknek?

A Földművelésügyi Minisztérium teljes mértékben él az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) szabályai adta mozgástérrel. Ennek köszönhetően az új pénzügyi ciklusban az eddigieknél is nagyobb mértékben jut támogatásokhoz az állattenyésztés. A Kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében 2015-től új elemként vezetette be a termeléshez kötött uniós támogatásokat. Ennek részként a húshasznú anyatehén, a hízott bika, a tejhasznú tehén és az anyajuh tartók jelentős forrásokhoz juthatnak.

 

Emellett a nemzeti támogatások forrásnövekedését a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba!" elnevezésű program biztosította, amely tovább erősíti az állattenyésztő ágazatokat. A program 212 milliárd forint új forrást tartalmaz, amelyből 180 milliárd forint nemzeti támogatás, és kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására fordítható.

A cél tehát továbbra is az állattenyésztés és növénytermesztés közötti egyensúly helyreállítása, az idei év azonban fontos szerep jutott a közvetlen válsághelyzetek kezelésének. Ezzel együtt, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nehéz helyzet ellenére a leépülés helyett minden állatfaj esetében inkább a termelés növekedése és az állatlétszám bővülése következett be. Ez pedig a következő évekre gondolva bizakodásra adhat okot.

Brüsszel a piaci nehézségek miatt az idén hozzájárult ahhoz, hogy a közvetlen támogatások maximum 70 százalékát lehessen előlegként kifizetni a gazdáknak az eddigi 50 százalékos arány helyett. Így az idén mennyi támogatást kaphatnak a termelők, és ez a tárca szerint miként javítja pénzügyi pozícióikat?

Az előlegfizetés kérdését a korábbi évek gyakorlatának megfelelőn kiemelt prioritásként kezeli a tárca. Fontos és pénzügyi szempontból több ágazatban is meghatározó jelentőségű, hogy az előlegfizetés révén jelentős mértékben javul a gazdaságok működési környezete, likviditása. Ellenőrzési kötelezettségek, illetve az MVH eljárásai miatt csak egyes kiemelt ágazatok kapnak előleget. A termelők legnagyobb részét a SAPS és a zöldítés kifizetése érinti. Az előbbinél előlegre legfeljebb 31 868 Ft/ha, utóbbinál legfeljebb 17 748 Ft/ha fizethető ki. Ennek keretében idén várhatóan a SAPS-nál 115 milliárd forint, a zöldítésnél 22 milliárd kifizetése valósul meg.

Januártól 5 százalékos áfa lép életbe a sertés tőkehúsra. Mi várható ettől, és mely mezőgazdasági, illetve élelmiszer-termékeknél csökkenhet még az adó a közeljövőben?

A statisztikai adatok, valamint az ágazati tapasztalatok alapján a köztes termékek áfa-csökkentése (az élő- és félsertés mellett 2015. január 1-jétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske) sikeres intézkedés volt, az érintett termékek piaca jelentősen tisztult, valamint nőtt a tisztességes hazai piaci szereplők versenyképessége. Az intézkedés tapasztalatait értékelve a kormány úgy döntött, hogy a megkezdett folyamatot érdemes tovább folytatni. Az élelmiszerek fogyasztói árának csökkentésére, valamint a sertéságazatban tapasztalt, illegális tevékenységek átterelődésre hivatkozva 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok áfa-kulcsa csökken 27%-ról 5%-ra.

 

A sertés tőkehúsok áfakulcsának csökkentése azonban nem hasonlítható össze a köztes termékekkel. Hatásmechanizmusa sokkal szerteágazóbb, a piac tisztulása, a versenyfeltételek kiegyenlítődése mellet, a kormányzat, az ágazat hazai szereplői és a fogyasztók is azt várják, hogy az adott termékek végső fogyasztói árában is érezhető lesz majd a hatása. Amennyiben a gazdasági növekedés a terveknek megfelelően alakul, valamint a sertés tőkehúsok áfa-csökkentésével szemben támasztott pozitív elvárások mind a sertéságazat, mind pedig a fogyasztói árak szintjén beigazolódnak, következő lépésként sor kerülhet további termékkörök bevonására is. A közelmúltban a román és a szlovák kormány is széleskörű áfa-csökkentésről döntött az élelmiszereknél. Ezek a döntések komoly hatással vannak az érintett ágazatok nemzetközi versenyképességére. A szaktárca célja továbbra is az, hogy a hazai boltok polcaira minél nagyobb mértékben hazai alapanyagból előállított, jó minőségű magyar élelmiszerek kerüljenek, ezért az FM továbbra is kezdeményezőként lép majd fel az intézkedés kiterjesztésében, és támogatja, hogy az alapvető élelmiszerek további termékkörei is minél hamarabb kedvezményes áfa-körbe kerüljenek.

A tárca élelmiszerpiaci szempontból is fontos szerepet tulajdonít a hungarikumoknak. A minisztérium tervei szerint hogyan lehet továbbfejleszteni a „mozgalmat"?

A hungarikumok és általában a nemzeti értékgyűjtés törvény által szabályozott rendszere elsősorban olyan újszerű eszköz, amelynek segítségével a nemzet egésze, valamint az egyes közösségek is megmutathatják több évszázados alkotó tevékenységük kiemelkedő eredményeit. Az értékek megismertetése egyaránt fontos magyar és nemzetközi viszonylatban is, és ennek konkrét gazdaság- és exportfejlesztési, valamint nemzetkép építő hatása is van. A kormány költségvetési forrásból, elsősorban pályázati úton támogatja az alapvetően alulról jövő kezdeményezéseket. Fontos leszögezni, hogy a „hungarikum mozgalomhoz" való csatlakozás nem kötelező, hanem önkéntes vállalás és ilyen értelemben a költségvetési támogatás csupán kiegészíti a közösségi szintű erőfeszítéseket. Azonban annak érdekében, hogy a hungarikumok, mint a magyarság csúcsteljesítményei - jelenleg 54 darab - bel- és külföldön ismertek legyenek és képesek legyünk kihasználni a bennük lévő gazdasági és kultúrdiplomáciai természetű lehetőségeket is, fontos a kommunikációra és marketingre fordítandó összegek növelése és azok lehető leghatékonyabb felhasználása. 2015. évben a teljes hungarikum ügyre fordítható forrás 360 millió forint volt.

Áttörésként értékelhető, hogy az uniós tagországok immár maguk dönthetnek az EU- szinten engedélyezett GMO-k tiltásáról saját területükön. Magyarország a GMO-k elleni küzdelem európai élharcosának számít, és a GMO-mentes Európáért száll síkra. Máig milyen összefogást sikerült elérni és mi várható a következő években?

Magyarországnak meghatározó szerepe volt abban, hogy létrejött az az új irányelv, amely alapján az Európai Unió tagállamai szabadon dönthetnek arról, akarnak-e saját területükön GMO-kat termeszteni vagy sem. Az új irányelv népszerűségéből is látható, hogy az EU tagállamok többsége (17 tagállam és 4 régió – Wallónia, Wales, Skócia és Észak-Írország) – hazánkhoz hasonlóan – nem szeretne GM-növényeket termeszteni és erről saját hatáskörben kíván dönteni.

Eddig 11 tagállam és 6, Európai Unión kívüli ország csatlakozott ahhoz az az általam indított kezdeményezéshez (Szövetség a GMO-mentes Európáért), amely európai összefogást sürget annak érdekében, hogy Európa GMO-mentes övezet legyen. Természetesen minden állam maga dönti el, kíván-e GMO-kat termeszteni vagy sem, azonban a GM-kukorica termesztésének az elmúlt években megfigyelhető jelentős csökkenése Romániában és Szlovákiában reményt adhat arra nézve, hogy a teljes Kárpát-medence GMO-mentes legyen. Kétoldalú kapcsolatainkban mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyőzzük ezeket az országokat a GMO-mentesség előnyeiről.

Bár a köztermesztést tiltjuk, takarmány-összetevőként és kész élelmiszerekként továbbra is sok GMO-alapanyag érkezik az országba. A tárca szerint ezek mennyiségét hogyan lehet csökkenteni?

Érdemes különválasztani a GMO-k jelenlétét a takarmányokban és az élelmiszerekben, mivel jelentős különbség van a két terület között. Az élelmiszereknél a GMO-tartalmat 0,9 % felett kötelesek jelölni a terméken. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) rendszeres monitorozó vizsgálatai alapján ugyan előfordulnak GMO-val szennyezett élelmiszerek, azonban egy esetben sem érték még el a jelölésköteles mennyiséget. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a magyar boltok polcain nincsenek GMO-tartalmú élelmiszerek. A takarmányoknál azonban más a helyzet: azok nagy része ma még Dél-Amerikából származó GM-szóját tartalmaz. Ennek kiváltására számos lépést tettünk. Így például 53 ezer forintos hektáronkénti támogatást vezettünk be a szójatermelésben, amelynek hatásaként a szójaterület egy év alatt 43 ezerről 72 ezer hektár fölé növekedett. Támogatjuk a magas fehérjetartalmú alternatív takarmánynövények termesztését is, mint amilyenek a bab-és borsófélék, illetve a csillagfürt és a lucerna. Etetéses vizsgálatokat indítottunk egyéb alternatív fehérjeforrások (például rozs szenázs, DDGS, napraforgó pogácsa) takarmányozási hasznosíthatóságára.

A kormány döntött arról, hogy az idén értékesíti az állami szántóterületek nagy részét. Várhatóan mikorra fejeződhet be az értékesítési folyamat és milyen eredményekkel lenne elégedett?

A "Földet a Gazdáknak!" Program keretében az állam a Nemzeti Földalapba tartozó állami földek mintegy 20 %-át, 380 ezer hektár földet tervez értékesíteni az idei év végéig. Az értékesítési folyamat október 15-től kezdődött, az árverési hirdetmények közzétételével, az árverések november 16-tól kezdődnek. Az értékesítésre tervezett közel 50 ezer ingatlan közül 41 ezer darab 10 hektár, míg 30 ezer darab 3 hektár alattinak minősül. Az előzetes érdeklődés mértéke alapján arra okkal számítunk, hogy a nem árverés, hanem nyilvános értékesítési felhívás keretében eladni tervezett 3 hektár alatti méretű földek döntő többsége biztosan el fog kelni, illetve itt komoly árverseny is várható az eddigi érdeklődés alapján.

Természetesen ugyanebben bízunk a 3 hektár feletti méretű földek árverésen történő eladása kapcsán is, azonban az ilyen földek iránti tényleges érdeklődést a gazdák részéről reálisan csak az első licitek lefyoltatását követően tudjuk majd mérni. Elégedettek akkor lehetünk, ha minél több földműves magyar gazda jut földtulajdonhoz, megerősítve ezzel gazdasági pozícióját, a családi gazdaságok versenyképességét.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu