2021. április 20. kedd Tivadar

Hírek - Élelmiszer

Kifakadt a közgazdász: reagált Lázár János kiskereskedelmi multik elleni hadüzenetére

Súlyos következményekkel járhat, ha a kormány a Lázár János kormánybiztos által felvázolt módon, nyíltan protekcionista politikával és a multik kiszorításával erősítené a hazai élelmiszerbolt-hálózatot. A szakértők szerint egy ilyen döntésnek csak a fogyasztók, az agrártermelők és -feldolgozók lehetnek a vesztesei.
 
 

Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni, jelentette be Lázár János a Portfolio Csoport nemrég megrendezett Agrárszektor 2020 Konferenciáján. A kormánybiztos ezt vagy egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is el tudja képzelni. A politikus szerint a külföldi kiskereskedelmi láncokat a függetlenség, a nemzeti önrendelkezés és az agrárium újjászervezése érdekében folyamatosan ki kell szorítani a országból, egyebek mellett akár a különadó fegyverét is bevetve. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány már tett is ilyen lépést, és a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva különadót vetett ki a kiskereskedelmi láncokra, írta meg a Népszava. A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem közel 47 milliárd forintnyi bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből.

Nagy kérdés, hogy vajon van-e, lesz-e olyan magyar nagyvállalkozó vagy csoport, amely képes átvenni a multik majdnem 2 000 milliárd forintos éves forgalmat elérő piaci részesedését. Erre akkor lehet esély, ha politikai segédlettel, szabályozási eszközökkel - mint amilyen a különadók, vasárnapi boltzár, plázaépítési stop is volt -, jelentősen meggyengítik a nagy láncokat, hogy azok veszítsenek értékükből és áron alul szabaduljanak meg magyarországi érdekeltségeiktől. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, ahogyan az eddigi próbálkozások is mind kudarcba fulladtak. Ezek a nemzetközi láncok ugyanis nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak.

Dávid Ferenc közgazdász szerint azonban Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót. A több tucat nagy hipermarket piaci értékét nehéz pontosan meghatározni, mert a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van-e olyan hazai vállalkozás, amelyeik képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingatlant hasznosítani. Mivel az érdeklődők köre is korlátozott lenne, a vevő pozíciója erős lehet. Igaz, ez éppen a kivonulás ellen is szólna, hiszem veszteséggel nem szívesen adnák el ezek a vállalatok az ingatlanaikat.

Hosszabb távon azonban ezek veszítenek is jelentőségükből, miután az online kereskedelem feltartóztathatatlanul bővül, illetve a városok szövetébe jobban illeszkedő kisebb, 500-1000 négyzetméteres üzletek nyernek teret

– vetítette előre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ezekben az ingatlanokban sokféle funkció települhetne, ráadásul a jobb helyeken található üzletek ingatlanként is igen értékesek, és a zöldmezős óriási ingatlanokkal szemben széles kör jelentkezhet vevőként, ami az eladó alkupozícióját erősítené. Budapesten egy 1000-1500 négyzetméteres alapterületű eladó üzlethelyiség átlagos kínálati ára 450-490 millió forint. A megyeszékhelyeken a hasonló méretű ingatlanok 250-300 millió forintos áron cserélhetnek gazdát, mondta Balogh László.

Mindez azonban csak találgatás, amíg nem ismertek a konkrétumok és a multik szándékai. A kiszorításra ítélt multik az elmúlt évtizedekben százmilliárdokat fektettek a bolthálózat, a technológia, az informatika, a logisztika kiépítésébe és vélhetően ezt a rendszert nem fogják ingyen átadni senkinek. Az adófizetőknek igen sokba kerülne ezeknek a hálózatoknak a nemzeti kézbe juttatása. A lázári terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne, ami pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál, jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász. A hazai termelők jó része pedig nem képes mindig azonos minőségű és mennyiségű árut szállítani.

Ha a multiknak mennie kellene, nem csak a know-how-t viszik el, de a nemzetközi beszállítói körüket is, és kérdéses, hogy továbbra is vásárolnának-e magyar termékeket, ahogyan ezt most teszik. Jelenleg a multiknál 70-80%-os a magyar áruk aránya. A láncok külföldi hálózatukba is szállítanak magyar árukat. Ráadásul ezek a nemzetközi láncok a náluk dolgozó mintegy százezer munkavállaló legjavát is vihetnék magukkal más országokban működő üzleteikbe, a magyar bérek többszöröséért. A magyar láncok többnyire a multiknál alacsonyabb béreket fizetnek, ez sem csábítana sok itthon maradt dolgozót.

Dávid Ferenc szerint a Lázár-terv nagyon rossz üzenet minden fajta befektető számára. A kormány több mint 80 stratégiai parterét is elgondolkodtathatja, hogy Lázár János ennek a klubnak a tagját, a brit tulajdonú, legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncot is kiszorítaná az országból. A multik egyelőre kivárnak, és amíg nem látnak konkrétumokat, addig nem akarnak nyilatkozni.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu