2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Élelmiszer

Lassult az infláció Magyarországon, de mi lesz az élelmiszerekkel?

A KSH mérése szerint a fogyasztói árak 4,6 %-kal voltak magasabbak 2021 júliusában, mint a megelőző év ugyanazon időszakában, az élelmiszerek 3,1 %-kal kerültek többe, mint tavaly. Ezzel egyidőben a FAO élelmiszer árindexe szintén csökkenő tendenciát mutat (immár második hónapja), ám továbbra is a 2010-es év elején tapasztalt szinteken van a mutató értéke.
 
 

Előbbi tényezők alapján akár feltételezhetnénk, hogy a következő hónapokban megállhat az élelmiszerek fogyasztói árának növekedése, ellenben van számos tényező, ami abba az irányba mutat, hogy az utolsó negyedévben a magyar háztartások ugyanazt a kosarat drágábban fogják kihozni a boltokból.

Forrás: KSH alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Az ábrán a KSH által mért fogyasztói árindex illetve ábrázoltuk. Szembeötlő, hogy 2021 év első negyedévében ellentétes folyamatokat láttunk a két kategóriánál, azonban emeljünk ki egy fontos tényezőt, miszerint az élelmiszerek esetében igen magas bázishoz mért árindexet láttunk, s a második negyedévtől egy ismét növekedő pályára fordult az infláció. Tehát ugyan lassult az élelmiszerek árnövekedése, de továbbra is 100 % feletti a mutató értéke, tehát 3 %-kal a tavalyinál is magasabbak a boltban vásárolt élelmiszerek ára.

A FAO élelmiszer árindexe két hónapja csökken ugyan, viszont ne hagyjuk figyelmen kívül a mutató módszertanát: ez nyersanyagok árváltozását méri! Tehát ez nem a világ élelmiszert árusító boltjaiban érzékelhető árváltozást mutatja, hanem a világpiacon kereskedett gabonafélék, olajnövények húsféleségek és cukor árváltozását. Továbbá ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a búza aratása az északi féltekén most fejeződik be, tehát az idei évi árszintek még most fognak kialakulni. Illetve ne menjünk el amellett sem, hogy az elmúlt hetekben a búza ára a párizsi árutőzsdén ismét emelkedő tendenciát mutatott, tehát számíthatunk arra, hogy a két havi csökkenés után ismét emelkedni fognak az árak.

Előbbiek, illetve a július végi TrendIndex felmérésünkben is felhívtuk a figyelmet arra, hogy jelenleg egy nyersanyagpiaci szuperciklusban vagyunk. A COVID-19 pandémia folytán keresleti- és kínálati sokkhatások érték az ellátási láncokat. A lezárások miatt akadoztak az ellátási láncok, az ipari termelés több helyen gyakorlatilag leállt, a készletek leapadtak, majd az újranyitásnál keresleti sokkhatás érte a gazdaságot, amikor is nem tudtak eleget gyártani, szállítani sem, továbbá a fogyasztás szerkezete rövidtávon változott olyan mértékben, amit az ellátás nem tudott lekövetni. Ha szűken az élelmiszerre gondolunk, ugye alapfolyamatként 2018-ban a Kínai ASP hullám miatt eltűnt a világ sertésállományának negyede, ezért a Kínainak a takarmánykészleteiket először eladták, majd a náluk pusztító tavalyi árvíz miatt alacsonyabb lett a belföldi termés, ami miatt többlet importigénnyel jelentek meg a piacon, továbbá a visszaépülő állományok etetéséhez nem volt készletük sem, plusz a COVID hatására elindult egy erősebb készletezési hullám. Emellett a tavalyi aszály miatt jelentősebb gabonatermelő országokban csökkent a termésmennyiség, ami felhajtotta az árakat, a gazdaságok újranyitásával (vendéglátás) elindult egy megint csak erősebb keresleti piac. S a világ jegybankjai, összehasonlítva az előző válságkezeléssel jelentős lazításba kezdtek (gondoljunk csak a FED pénznyomtatására), aminek eredményeként likviditásbőség lett a piacokon. Emellett a túlfűtött gazdaságokban a beruházások és építések nem álltak le, ami a már említett kereslet-kínálati súrlódások, logisztikai költségek emelkedése miatt jelentős mértékben drágították az építőanyag árakat. Emellett az EU Green Deal következtében már jövőre is kell készülni arra, hogy akár 40-60 %-kal drágul a villamosenergia, ami mind az ipari termelésben, mind pedig a mezőgazdasági termelésben is többletköltséget jelentenek.

Az előbb bemutatott tényezők mind abba az irányba mutatnak, hogy a tavalyi bázishoz mérten alacsonyabb az élelmiszerek áremelkedése, viszont a termékpályák átárazódása eltérő időt vesz igénybe. Példaként a leggyorsabban forgó brojlercsirke átvételi ára jelenleg már 300 Ft/kg körül mozog, ami egyrészt tartalmazza a magasabb takarmányköltséget, másrészt a lengyel madárinfluenza miatti keresleti piacot tükrözi. A baromfihúsok a KSH (élelmiszer)inflációs kosarában alig néhány százalékot képviselnek. A szuperciklus hatását látjuk már a kenyér árában is, ugyanis a ma megvásárolt kenyér már biztosan a tavalyi aratásból származó lisztből készül. Fel kell készülni tehát arra, hogy hamarosan a tej, azt követően pedig a többi állati termék árában is meg fog jelenni a szuperciklus hatása, aminek következtében ugyanaz a kosár, amit az élelmiszerboltból elhozunk, többe fog kerülni, még a tavalyinál is. 

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben