2019. szeptember 15. vasárnap Enikő, Melitta

Hírek - Élelmiszer

Meglepő adatok: így vásárolnak kenyeret a magyarok

Az árnál fontosabb a kenyér minősége a magyar fogyasztók többségének – derül ki a JÓkenyér országos, a felnőtt magyar lakosság (18+ évesek) körében, ezer fő bevonásával, reprezentatív mintán végzett legfrissebb online kutatásából. A válaszadók 72 százaléka inkább fizet többet, csak a megvásárolt kenyér legyen olyan jó, ami az egyéni elvárásainak megfelel. A tudatosság terén viszont van még bőven tennivalója a vásárlóknak. Bár a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) figyel rá, mit tesz a kosarába, azért ez nem feltétlenül jelenti, hogy alaposabban is utána néznének a pékáruk összetevőinek, vagy a hozzáadott adalékanyagoknak.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Európai összevetésben a magyar lakosság a középmezőnyben helyezkedik a kenyérfogyasztás terén. Hazánkban átlagosan az egy főre eső mennyiség 37 kilogramm. Vannak országok, ahol ennél jóval többet (50 kilónál is többet), míg számos más helyen pedig kevesebbet vesznek ebből, az egyik legfontosabb alapélelmiszerből. A JÓkenyér friss kutatása szerint, akik kevés kenyeret esznek Magyarországon, ezt főleg azért teszik, hogy csökkentsék napi szénhidrátbevitelüket, vagy csak más pékárukat részesítenek előnyben. Ellenben a válaszadók több mint harmada minden tekintetben kenyérpártinak bizonyult. Javarészük (22 százalék) szereti a kenyeret, ezért semmiképpen sem mondana le róla és elképzelni se tudná a napi étkezéseit nélküle. Kisebb hányaduk (8 százalék) pedig az egészséges táplálkozás részének tekinti, ezért fogyasztja azt rendszeresen.

A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A konferencia napirendre veszi az agrárium legjelentősebb és legaktuálisabb témáit az ágazat csúcsvezetőinek és döntéshozóinak részvételével. Szó lesz a magyar agrárgazdaság agrárpolitikai célkitűzéseiről, a nagy horderejű földszabályozási változásokról, a nyereséges növénytermelés alapvető feltételeiről és az állattenyésztés előtt álló fejlesztési-piaci lehetőségekről. A konferencia a Hajdúsági Expó programsorozatába illeszkedik, amely a térség legnagyobb agrárkiállításával és gépshow-jával is várja az érdeklődőket. Az augusztus 9-i konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Az előbbi tükrében meglepő hogy a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen. A válaszadók közel fele (48 százalék) ezt a típust keresi és vásárolja nap, mint nap. A preferencia sorrendben a második a búzából készült félbarna kenyér, amit a megkérdezettek 39 százaléka tesz rendszeresen a kosarába, míg a dobogó harmadik fokán a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek állnak. Utóbbiakat a kutatásba bevont emberek 26 százaléka részesíti előnyben. Mögöttük a magvas és rozs (24-24 százalék), a kovászos (15 százalék), a rozsos (14 százalék), illetve a paraszt kenyerek (12 százalék) sorakoznak. Tény viszont az is, hogy a 40 és 59 év közötti korosztály tagjai körében - más korcsoportokhoz képest is - magas (31 százalék) a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek kedveltsége.

A válaszokból az is világossá vált, hogy a fogyasztók döntését a kenyérvásárláskor elsősorban a tapasztalataik, a szokásaik befolyásolják, és csak kisebb részt a tudatosság. A válaszadók alig 9 százaléka állította azt, hogy alaposan megnézi az összetevőket, mielőtt kenyeret vesz. A felmérésbe bevont emberek közel negyede (24 százaléka) csupán a típusok (fehér, félbarna stb.) szerint szelektál, míg a megkérdezett 35 százaléka inkább márkahűnek nevezhető, köszönhetően annak, hogy ők egy adott pékség termékeit vásárolják, ennél fogva a kenyér összetevőivel különösebben nem is foglalkoznak. Hasonló a helyzet az adalékanyagok vonatkozásában is: a JÓkenyér kutatása szerint a vásárlók 57 százaléka egyáltalán nem nézi, hogy van-e adalékanyag az általa megvásárolt kenyérben. A többséget (42 százalék) egyszerűen nem érdekli semmilyen szinten az összetevők tanulmányozása. Sőt kisebb hányaduk (21 százalék) egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az adalékanyagok bármilyen egészségügyi kockázattal is járnának, és sokan vannak olyanok is (19 százalék), akik szerint az adalékmentes kenyér drága, ezért nem is tesznek próbát vele.

Velük ellentétben a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többé-kevésbé rendszeresen az adalékmentes kenyereket veszi. Az ezt a tábort képviselő válaszadók 29 százaléka az adalékanyagok betegségeket előidéző hatásától tartva nézi meg figyelmesebben a boltok kínálatában szereplő kenyereket. De jelentős azoknak a száma is (15 százalék), akik úgy vélik bár betegséget nem, de kellemetlenségeket okozhatnak az adalékanyagokat tartalmazó péktermékek.

A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 10 százaléka tekinthető tudatos kenyérvásárlónak. Ők azok, akik alaposabban megnézik az összetevőket, és azoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Ugyanakkor a válaszadók 46 százaléka szeretne jobban odafigyelni arra, hogy mit tesz a kosarába, azonban nem igazán ismerik a módját annak, hogyan tudhatnának meg többet az összetevőkről, az adalékanyagokról, illetve arról, hogy melyik komponens micsoda, és mit okozhat. Sokszor az eladóhelyeken sem jutnak hozzá a kellő információkhoz, a boltokban a polcokon ugyanis nincsenek ott a megfelelő kiírások, a nem csomagolt kenyereken pedig nincs, vagy alig olvasható az írás, így a termék beazonosíthatósága sem egyszerű feladat - hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmestere.

A szakember kiemelte azt is, hogy az Élelmiszerkönyv 2017-es változásainak a hatásait már a vevők is érzékelik, bár leginkább a megváltozott kínálat alapján, nem pedig a bejelentés tudatában. A kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók 21 százaléka a termékskála bővülését emelte ki, míg 19 százalék a kenyerek ízének változásáról számolt be az elmúlt két évre visszatekintve. A megkérdezettek további 8 százaléka minőségi változást, míg 6 százaléka egyéb javulást tapasztalt a kenyerek vonatkozásában.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu