2019. október 22. kedd Előd

Hírek - Élelmiszer

Új integráció: Orbánéknak szövetségesekre lehet szükségük

Új alapokra helyezné a magyarországi agrárintegrációs szerveződéseket az a koncepció, amely ősszel kerülhet a parlament elé, ha addig rábólint a kormány. Az új szabályozással az integrációs szerződések tartalmát határoznák meg, amellyel stabilizálnák a mezőgazdasági termelők helyzetét, miközben az integrátorszervezeteknek kiszámíthatóbb körülményeket teremtenének. A szakmai várakozások szerint az agrárintegráció újraszabályozása alkalmas lehet arra, hogy ágazati-agrárpolitikai konszenzust teremtsen. Erre szüksége is lehet a kormánynak, mert az alaptörvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezés szabályozását a sarkalatos – kétharmados – törvények közé sorolja. Igaz, egyes jogértelmezések nem zárják ki azt sem, hogy a témában egyszerű többséget igénylő törvényt alkothasson a parlament.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Átfogó koncepció készült annak érdekében, hogy újraszabályozzák Magyarországon az úgynevezett agrárintegrációs szerveződéseket. Az integráció – mezőgazdasági termelésszervezés – lényege, hogy tőkeerős vállalkozások szolgáltatásokat nyújtanak a termelőknek, akik ezekért a szolgáltatásokért fizetnek. Így kölcsönös előnyökön alapuló üzlet jöhet létre, mivel a gazdálkodók olyan szolgáltatásokhoz juthatnak, amelyeket önmagukban nem tudnának megteremteni, miközben az integrátorok számára stabil piac nyílhat szolgáltatásaik – termékeik – elhelyezésére.

A gondot ma alapvetően az okozza, hogy – elsősorban a szántóföldi növénytermelésben – jól működő integrációs formák nem alakultak ki. Egyrészt a termelők sem tömörültek nagyobb szervezeti egységekbe, másrészt sok esetben az integrátorokkal-felvásárlókkal sem épültek ki hosszútávra szóló, megalapozott üzleti kapcsolatok. Mindez termelői szempontból a kiszolgáltatottság növekedéséhez vezetett, és elsősorban ez az oka annak, hogy most az agrárintegráció újraszabályozása napirendre került.

MTI-fotó: Oláh Tibor

Az integrációs együttműködések új lehetőségeiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) született részletes tanulmány, de a napokban a Földművelésügyi Minisztérium is bejelentette, hogy a termelői szerződéses rendszer átalakításán dolgozik. A NAK elképzeléseinek lényege, hogy a mezőgazdasági integrációs szerződésekre speciális szabályokat kellene életbe léptetni. Azt egyelőre nem tudni, hogy az agrártárca hasonló jellegű, vagy más típusú koncepcióval áll majd elő.

A NAK a speciális szabályozás részeként alapvetően azt határozná meg, milyen sajátos előírások vonatkozzanak az integrációs szerződésekre. Így többek között a megállapodásokban rögzítenék az integrációs szolgáltatások körét, a megállapodások kötelező tartalmi elemeit, a szerződések minimális időtartamát, a szolgáltatások elszámolását és a sajátos eljárási szabályokat is.

Egy új szabályozással az integrátorszervezetek kiszámíthatóbb jogi környezetben szolgáltathatnának, miközben az integrált termelők alkupozíciói javulnának. Szakértők főképp ez utóbbi miatt számítanak arra, hogy az ügyben szakmai-politikai konszenzus alakulhat ki. Folyamatosan téma ugyanis az agrárszektorban, hogy javítani kell a gazdálkodók jövedelemviszonyait, erre pedig egy konszenzusos szabályozás garanciákat nyújthatna.

MTI-fotó: Ujvári Sándor

Parlamenti támogatásra szüksége is lehet a kormánynak, mert az alaptörvény szerint a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Ez pedig azt jelentené, hogy új agrárintegrációs törvényt kétharmados többséggel fogadhatna el a parlament, amelyhez jelenleg nincs elegendő kormánypárti mandátum. A tervek szerint egyébként a szabályozás az ősszel kerülne az Országgyűlés elé, ha az elképzelésekre addig a kormány is rábólintana.

Egyes jogi vélemények ugyanakkor nem zárják ki azt sem, hogy az integrációs szabályozást egyszerű többséget igénylő („feles”) szavazással is elfogadhatja a parlament, amelyhez már meglenne a kormánypárti többség. E szempontból a fő kérdés az, hogyan kell értelmezni az alaptörvény szintjén a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályozást. Amennyiben ugyanis az alaptörvény a generális, átfogó integrációs kérdéseket utalná a kétharmados kategóriába, a mögöttes gyakorlati feltételrendszer – mint amilyen a konkrét szerződéses szabályozás – kialakítását egyes vélemények szerint „feles” jogszabállyal is meg lehetne oldani. Ezt az álláspontot erősítheti a Polgári Törvénykönyv is, amely szintén tartalmaz előírásokat az integrációs szerződésekre, miközben elfogadásához/módosításához egyszerű parlamenti többségre van csak szükség.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu