Várhatóan 2018 májusára épül fel Magyarország első búzakeményítő gyára, amely néhány hónap próbaüzem után kezdi meg a termelést és az értékesítést. Mészáros Lőrinc, a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa az alapkőletételen elmondta, hogy a céget 2015-ben alapították Szíjj Lászlóval. Befektetőként 25 millió eurót tettek az összesen 93 millió eurós projektbe, a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, és további 20 millió euróval támogatta a leendő visontai üzemet, a költségek fennmaradó részét pedig hitelből fedezik.

A gyár modern technológiával állít elő különböző típusú keményítőt, módosított keményítőt, alkoholt és takarmánytermékeket további felhasználásra, főként az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipar számára. Évente 250 ezer tonna búzát dolgoznak majd fel hulladékmentesen, amit a tulajdonos közlése szerint Heves és Szolnok megyéből szeretnének beszerezni.

Mészáros Lőrinc azt is elmondta, hogy az előállított termékek 70 százalékát exportra szánják. A Visonta Projekt Kft. 33 ezer négyzetméteren épülő üzeme 250 munkahelyet teremt, és további 500 beszállítónak ad munkát 2018 végére. A visontai Mátrai Erőművel kötött megállapodás alapján hulladékgőzt és tranzit nélküli elektromos áramot vesznek igénybe a beruházáshoz és az üzemeltetéshez.

Mészáros Lőrinc (balra), a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa, Tóth László, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Tóth Anett, a Visonta Projekt Kft. ügyvezető igazgatója az alapkőletételen (MTI Fotó: Komka Péter)

A beruházás a modern magyar élelmiszeriparról és mezőgazdaságról is szól, hozzájárul majd a gazdaság versenyképesebbé tételéhez - fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az alapkőletételen. Szerinte kedvező a beruházás az ipari felhasználók és mezőgazdasági termelők számára is, mert hosszútávú és stabil beszállítási lehetőséget teremt.

A tárcavezető kifejtette, hogy kedvező folyamatok zajlanak a nemzetgazdaság stratégiai ágazataiban. A mezőgazdaság kibocsátása például 2010 óta 55 százalékkal növekedett, az élelmiszeriparé 45 százalékkal bővült. A kettő együtt adja a bruttó nemzeti termék 5,8 százalékát. Az előállított mezőgazdasági termékek 65 százalékát az élelmiszeripar vásárolja és dolgozza fel, és felhasznált anyagainak csak egyharmada származik külföldről. Varga Mihály a kormányzati stratégiai célok között ismertette a feldolgozott termékek arányának 10 százalékra emelését az exportban, valamint a 36 százalékos importhányad csökkentését, és az élelmiszerfeldolgozó iparág 5 százalékos emelkedését a következő egy-másfél évben.