2021. április 22. csütörtök Csilla, Noémi

Hírek - Európai Unió

Osztrák-magyar lobbi az uniós agrártámogatásokért

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozásáért közösen száll síkra a magyar és az osztrák agrárkamara. A két szervezet közös nyilatkozatot írt alá. Fontosnak tartják a magasan képzett fiatalok vidéken tartását is, amely a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen.
 
 

A vidéki életminőség javítása érdekében az infrastruktúra, köztük az internetelérés fejlesztését és az uniós agrártámogatások változatlan szinten tartását szorgalmazza az osztrák és magyar agrárkamara a Kismartonban március 21-én aláírt közös nyilatkozatban. A dokumentumot osztrák részről Hermann Schultes, magyar részről pedig Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke írta alá.

"A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv?" című, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett  rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban a felek leszögezték, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnök elmondta, hogy a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata, és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is.

Kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta, illetve piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.

Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, hogy a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, tehát ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat.

Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke a digitalizáció szerepét hangsúlyozta a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a hatóságokkal való kapcsolattartásban. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és szerinte is azért rendkívül fontos, mert az "információs szupersztráda" kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.

Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznonsítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, és a politikával együttműködve visszaadni a vidék vitalitását. A szakértő szerint fontos kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.

 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu