Hogyan lelhetünk aranyra a szemétdombon? Avagy: egyes tagállamok erőforrásként hasznosítják a hulladékot

agrarszektor.hu
Brüsszel, 2012. április 16. - A legjobban teljesítő tagállamokban az újrafeldolgozás aránya akár a 70%-ot is eléri, és szinte nem temetnek el hulladékot, miközben más tagállamokban továbbra is a hulladéknak több mint háromnegyede kerül lerakókba.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Hogyan érték el a legsikeresebbek, hogy a hulladék probléma helyett erőforrássá váljon? Az Európai Bizottság ma közzétett jelentése szerint különböző gazdasági eszközök kombinálásával. A hulladéklerakás és ‑égetés megadóztatásából és tiltásából, a gyártói felelősségvállalási programokból és a "szennyező fizet" elvéből álló kombinációk bizonyultak a legeredményesebbnek a hulladék áramlásának fenntarthatóbb pályára terelésében. Ahhoz, hogy az EU megvalósíthassa az energiahatékonysági ütemtervben rögzített célkitűzéseket (a hulladéklerakás teljes kiküszöbölése, az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás maximalizálása, valamint az energia-visszanyerésnek a nem újrafeldolgozható hulladékra való korlátozása), e gazdasági eszközöket minden tagállamban, szélesebb körben kell bevezetni.

Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: "A hulladék túlságosan is értékes ahhoz, hogy egyszerűen csak kidobjuk - ha megfelelően kezeljük, értékét vissza tudjuk forgatni a gazdaságba. Hat tagállamban már sikerült teljes egészében kiküszöbölni a hulladéklerakást és magas újrafeldolgozási arányt elérni.

Ezek az országok nemcsak kiaknázzák a hulladékban rejlő értéket, hanem ennek kapcsán virágzó iparágat és számos munkahelyet is létrehoztak. A jelentés bemutatja, hogyan érték el mindezt: úgy, hogy jól megválasztott eszközökkel gazdaságilag vonzóbbá tették a hulladékmegelőzést, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást. A tagállamokkal és a helyi hatóságokkal közös felelősségünk biztosítani, hogy ezek az eszközök az Unió egész területén elterjedjenek és hatékony alkalmazásra kerüljenek. Ez az energiahatékonysági ütemterv egyik központi célkitűzése."

A tagállamok tapasztalatai alapján a következő eszközök kombinációja a legalkalmasabb a hulladékkezelés javítására:

A hulladéklerakás és ‑égetés megadóztatása és/vagy tiltása - a tanulmány eredményei egyértelműek: azokban az országokban, ahol az adók vagy tilalmak megnövelték a hulladéklerakás és -égetés költségeit, csökkent a lerakás és az égetés aránya.

A "szennyező fizet" elvre épülő rendszerek nagyon hatékonynak bizonyultak a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint a szelektív hulladékgyűjtésben való lakossági részvétel ösztönzése terén.

A gyártói felelősségvállalási programok számos tagállamban tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtés és az újrafeldolgozás javításához szükséges források összegyűjtését és újraelosztását. Az egyes tagállamok és hulladékáramok között azonban igen jelentős különbségek vannak a költséghatékonyság és az átláthatóság tekintetében, így ezek a programok alapos tervezést és szoros nyomon követést igényelnek.

Jelentős különbségek a tagállamok között

A tagállamok között számottevő különbségek vannak a hulladékkezelés tekintetében. Az Eurostat által március 27-én közzétett jelentés szerint (lásd: STAT/12/48), a hat élen járó tagállam - Belgium, Dánia, Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia - a települési hulladéknak kevesebb mint 3%-át helyezi el hulladéklerakókban. A másik végleten az a 9 tagállam helyezkedik el, amely települési hulladékának továbbra is több mint 75%-át hulladéklerakóba szállítja. Az Eurostat által a közelmúltban közzétett statisztikák tanúsága szerint egyes új tagállamokban folyamatos fejlődés tapasztalható - gyorsan nő az újrafeldolgozási arány. A keletkező települési hulladék mennyisége is számos tagállamban csökkent: ez valószínűleg a gazdasági visszaesésnek tudható be.

Gazdasági eszközökre van szükség az uniós célkitűzések megvalósításához

Ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse a hulladékra vonatkozó jogi szabályozásában rögzített, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó céljait, valamennyi tagállamban be kell vezetni a fent említett eszközöket. Ezért a hulladékokra vonatkozó uniós célkitűzések 2014. évi felülvizsgálatakor vizsgálat tárgya lesz az a lehetőség, hogy ezen eszközöket egyes esetekben jogilag kötelező legyen alkalmazni. A Bizottság emellett bizonyos uniós források odaítélésének feltételei közé is beépíti a megfelelő hulladékkezelés követelményét (lásd: IP/11/1159 és MEMO/11/663).

A hulladék jó üzlet

A Bizottság addig is a meglévő hulladékkezelési jogszabályok hatékonyabb végrehajtására ösztönzi a tagállamokat. 2008-ban a hulladékkezelési és újrafeldolgozási iparágak 145 milliárd eurós forgalmat generáltak az EU-ban, és mintegy 2 millió főt foglalkoztattak. Az uniós hulladékpolitikának való teljes körű megfelelés további 400 000 munkahelyet hozna létre az EU-n belül és további 42 milliárd eurónyi éves forgalmat generálna (lásd: IP/12/18). A hulladékkezelés javítása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia számos célkitűzésének megvalósításához hozzájárulna.

(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?