Tényleg a vesztébe rohan a világ? Sokkal nagyobb lehet a baj, mint eddig gondoltuk

Tényleg a vesztébe rohan a világ? Sokkal nagyobb lehet a baj, mint eddig gondoltuk

agrarszektor.hu
Napokkal ezelőtt a világ népessége elérte a 8 milliárd főt, amit mondani sem kell, hogy nem jelent jót a Földre nézve. Ugyanis ez egyben azt jelenti, hogy a gazdákon, így a mezőgazdaságon is egyre nagyobb és nagyobb lesz a termelési kényszer, és nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, ezt az ipari mértékű termelést hosszú távon nem lehet fenntartani. Így hát minden szakértelemre és a modern technológia „varázsára” szükség lesz ahhoz, hogy valamelyest megfelelő mértékben, fenntartható módon lehessen kielégíteni a lakosság igényeit. Egy azonban biztos: szemléletváltásra, megfontoltabb, tudatosabb vásárlókra és generációváltásra van szükség.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

6 évvel ezelőtt már bőven 7 milliárdan laktuk a Földet, mára viszont már 8 milliárdan, ami elképesztő növekedést jelent rövid idő alatt. Ami igazán sokkoló lehet, hogy az 1800-as években még csak egymilliárd ember élt a bolygón, az 1930-as években már több, mint kétmilliárdan voltunk, a 2000-es évek elején átléptük a hatmilliárdot, jelenleg pedig a már említett 8 milliárdnál tartunk. Egyes elfogadott elméletek szerint 2050-re el fogjuk érni a 10 milliárd főt, ami lássuk be, egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, sőt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy termelni, termelni és termelni kell. Mindennek beláthatatlan következményei lesznek a mezőgazdaságra és a természetre is. Feltehetjük a kérdést, hogy miért? Az már nem újdonság, hogy a szegényebb országokban még rosszabb sors várhat az emberekre, ugyanakkor a fejlettebb országokra is hatással lehet az egyre nagyobb termelési kényszer.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Bontsuk tovább a problémát

A mezőgazdaság az élelmiszeripar alappillére, de azt a bizonyos élelmiszert elő kell állítani, tárolni, feldolgozni, szállítani és csomagolni. Kezelése minden fázisban üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe, maga a mezőgazdaság pedig nagy mennyiségű metánt és dinitrogén-oxidot bocsát ki, ami azért is gond, mert mind a kettő üvegházhatású gáz. A metán az állatok emésztése során a tápanyagok bendőben történő lebontása következtében keletkezik, és böfögéssel kerül kibocsátásra, de akár hulladéklerakókban tárol szerves hulladékból és tárolt trágyából is fel tud szabadulni. A dinitrogén-oxid kibocsátás pedig szervetlen és szerves nitrogéntartalmú trágyák használatának eredménye. Természetesen nem csak az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, de az tagadhatatlan, hogy jelentős szerepet tölt be benne.

Mint ahogyan korábban is megírtuk, globális szinten az állattenyésztés felelős az összes üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5%-áért. Ez megfelel a közlekedési szektor kibocsátásának. Ezt tovább tudjuk bontani haszonállatonként is, ami az alábbiak szerint alakul: 40% a húsmarhatenyésztés, 20% a tejtermelés. A sertéshús termelésének a hozzájárulása 9%, a szárnyasoké 8%. Ha fajlagosan nézzük a kibocsátásokat, a szarvasmarha kibocsátása akkor is magasabb: 1 kg fehérje értékre vetítve a szarvasmarha globális átlagkibocsátása 300 kg szén-dioxid, a szárnyasoké és a disznóké 100 kg szén-dioxid alatti. Az összes kibocsátás közel 40%-áért a kérődzők emésztése során felszabaduló metán a felelős.

EZ IS ÉRDEKELHET

A metán a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb üvegházhatású gáz, 100 éves időtartalmat nézve egy metán molekula üveghatásúgáz-hatása mintegy 28-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé, 20 éves időtartalmat nézve pedig már 84-szer! Ez pedig egyre csak fokozódhat a népesség növekedésével. A Föld egy zárt rendszer, emiatt meghatározott mennyiségű alapanyagot tud szolgáltatni. Ebből következik, hogy ha nő a népességszám, arányosan csökkenteni kell az egy főre jutó fogyasztást. Eddig sok szörnyűséget olvashattunk, de nem mehetünk el amellett, amire a Klímapolitikai Intézet is felhívta a figyelmet: sokkal „hatékonyabban” szennyezzük környezetünket, mint a történelem során bármikor, köszönhetően a modern technológiának.

Bár kevesen gondolnák, de bizony az is gondokat szül, hogy annak ellenére, hogy töménytelen mennyiségű élelmiszert kell előállítani, egyáltalán nem mondható színesnek és változatosnak az étkezésünk. Erre pedig a WWF Magyarország is felhívta a figyelmet egy bejegyzésében: a világon előállított élelmiszerek 75%-a mindössze 12 növény- és 5 állatfajtól származik. Mindez miért baj? Azért, mert az egyre egyhangúbbá váló mezőgazdaság nem tesz jót a természetnek hosszú távon, valamint veszélyezteti az élelmiszer-ellátás biztonságát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan segíthet a precízió?

Korábban az Agrárszektor is írt arról, hogy egyértelműen látszik, a természet nem igazán áll a pártunkon, nekünk kell a technológiánkat igazítani hozzá. Egy traktor súlya nagyjából 17 tonna, vagy egy tárcsának 620 mm-esek a tárcsalapjai, de nem a méreteken van a hangsúly ebben az esetben. A cél az, hogy a lehető legsekélyebben, de mégis a kívánalmaknak megfelelően dolgozzon a gép. De mik ezek a kívánalmak? Például, a lehető legkevésbé szárítsák és mozgassák a talajt - ezek pedig a mai modern technológiának, gépeknek és technikáknak köszönhetően abszolút megvalósíthatóak, szinte mindent paramétert.

EZ IS ÉRDEKELHET

A drónok szintén úttörőnek számítanak, sőt, már önmagában az, hogy ezek az eszközök is jelen vannak az agráriumban, nagy dolognak számít. De miért is jó pontosan? Sokan attól félnek, hogy olyan helyekre is kerül a növényvédő szerekből, ahová nem kellene, például tavakba, ám ezek az eszközök érzékeli, ha víz fölé érnek. A légi permetezéssel nagyon gyorsan meg lehet tenni olyan beavatkozásokat, amikre nagy szükség van, továbbá új kapukat is kinyithat. Egyébként többféle céllal lehet alkalmazni drónokat, az ellenőrzés, a felderítés és a kijuttatás a legjellemzőbb használati lehetősség. Használatukkal gyorsabban több pontos adathoz és pontos precíziós kijuttatási megoldáshoz juthatnak. A kijuttatott inputanyagok mennyiségi csökkentése mellett a hatékonyságunkból nem fognak veszíteni, valamint több pontos adat lesz, mely segítségével a termelési folyamat jobban ellenőrizhető. Összességében látszik, hogy a gond nagy, ami ellen csakis egy megfontoltabb, egységesebb és környezettudatosabb társadalom tehet. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 28. 16:01