Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. éghajlatváltozási konferenciája, a COP28 2023. december 1-2. között került megrendezésre az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban. A jelentős nemzetközi éghajlat-politikai csúcstalálkozón politikai vezetők, ipari szereplők, aktivisták és akadémikusok gyűltek össze, hogy megvitassák és megállapodásra jussanak arról, hogy milyen intézkedéseket szükséges meghozni a klímaváltozás megfékezése érdekében. A COP28 alkalmával a felek megvizsgálták, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása terén és meghatározták, hogy milyen további intézkedésekre van szükség - írja a NAK.

Ijesztő, ami a Földdel történik: ha nem cselekszünk, óriási lehet a baj

A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.

A csúcstalálkozón kiemelt fókuszt kapott az élelmiszer-rendszerek éghajlati lábnyomának csökkentése témakör. Az uniós tárgyalócsoportot Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos vezette és az EU tárgyalási céljai között többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítására irányuló természetalapú megoldások ösztönzése és elősegítése is szerepelt. A 28. éghajlatváltozási konferenciát megelőző sajtómegjelenések nagy részében arról számoltak be, hogy a FAO az állattenyésztési ágazatból származó károsanyag-kibocsátás korlátozása érdekében az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentését szorgalmazza a fejlett régiókban.

Ennek semmi értelme, sőt, a jelentés egyáltalán nem is ezt mondja. A világ népessége gyorsan növekszik, különösen Afrikában és más fejlődő régiókban. Következésképpen az élelmiszerek iránti kereslet ezzel együtt növekszik. A jelentés szerint 2050-re az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet mintegy 20%-os növekedésére számíthatunk, ami az állattenyésztésből származó kibocsátást a jelenlegi 6 gigatonna (GT) CO2-egyenértékről 9,1 GT CO2-egyenértékre emeli, ha nem változtatunk az élelmiszertermelés módján

- mondta Frank Mitloehner, a kaliforniai Davis Egyetem Állattudományi Tanszékének professzora.

Rengeteg növény eltűnhet a földekről: búcsúzhatunk a most termelt fajoktól?

Ahol hagyományos mezőgazdaság folyik, ott most új növényeket vagy technológiákat kell bevezetni.

Mitloehner professzor szerint a metánkibocsátás tovább fog növekedni, ha nem teszünk semmit, különösen igaz ez abban az esetben, ha azokban a régiókban tapasztalunk növekedést, ahol az állatok termelési hatékonysága alacsonyabb, mint Európában, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban.

De a jó hír az, hogy megvan az erőnk és a tudásunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a pálya ívét. Tápláló kalóriákat állíthatunk elő kevesebb ráfordítással és alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátással. Az amerikai farmerek már évtizedek óta ezt csinálják. Az amerikai gazdálkodók a világ marhahústermelésének 18%-át állítják elő, a teljes állománylétszám 6%-ával. Egy pohár tej szénlábnyoma ma kétharmaddal kisebb, mint 70 évvel ezelőtt volt, és bár az állatállománylétszámok történelmi mélyponton vannak az Egyesült Államokban, a termelés ennek ellenére mégsem csökken az állománylétszámok zsugorodásával arányosan. Hasonló a helyzet az amerikai sertés- és baromfiszektor esetében is. Javítottunk a kibocsátásokon, miközben a ráfordításokat szinten tartottuk.

Többet kell azonban tenni az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátások csökkentése érdekében, mindeközben soha nem látott számú embert kell élelemmel ellátni!

Az erdő a legjobb fegyver a klímaválság ellen

Rengeteg szenet nyel el a növényzet, ezért kulcskérdés az erdőségek megóvása egy elemzés szerint

Ennek érdekében olyan megoldásokra van szükségünk, amelyekkel hatékonyan csökkenthetjük az állattenyésztésből származó kibocsátásokat. Ezen kívül olyan eszközökre lesz szükségünk, amelyek különböző régiókban, különböző léptékekben és különböző termelési rendszerekkel működnek. Végül is ez egy globális kérdés. Ha a fejlett régiókban csökkentenénk az állománylétszámokat, akkor a világ leghatékonyabb állatait veszítenénk el! Azokat, amelyek alacsonyabb környezeti terheléssel több élelmiszert termelnek. Ugyanígy értelmetlen lenne visszaszorítani az állattenyésztést a fejlődő régiókban is, ahol a népesség egyre gyorsabban nő, és ahol az élelmezés, a megélhetés forog kockán. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kell, hogy legyen a cél, és ehhez megvannak az eszközeink.

- mondja a Davis Egyetem szakértője. 

Az állatjólét segíthet az éghajlatváltozás kezelésében

A FAO-jelentés azt is megállapítja, hogy az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátások csökkentése a legnagyobb lehetőségünk az állattenyésztési ágazat éghajlati lábnyomának csökkentésére. A termelékenység növelése és az állatjólétre való összpontosítás két értékes és bevált eszköz, amely segíthet az állattenyésztés globális kibocsátásának kezelésében.

Ez azt jelenti, hogy segítenünk kell az állatokat abban, hogy kevesebb ráfordítással többet termeljenek, továbbá jobb életminőséget, tartási körülményeket kell biztosítunk számukra - teszi hozzá. A termelékenység javítása önmagában 30%-kal csökkentheti a károsanyag-kibocsátást, míg az állatjólét javítása bizonyos régiókban kétszámjegyű százalékos kibocsátás-csökkentést eredményezhet. És itt még nincs vége! Dolgozunk a takarmány-adalékanyagokkal történő bendőmanipuláción, a szénmegkötésen, a trágyakezelésen és a jobb takarmányozáson. Ez a munka izgalmas, ígéretes és folyamatos. A tudósok világszerte azt tanulmányozzák hogyan lehetne elérni, hogy a tehenek kevesebb metánt termeljenek, hogy a globális felmelegedést az élelmiszerellátás csökkentése nélkül is mérsékelni tudjuk.

Ezzel az állattal tarol most sok magyar gazda: mindenhol nagyon keresettek

Sikeresek és keresettek a magyar lovak, de a támogatásra továbbra is szüksége van az ágazatnak.

A fenntartható állattartási rendszerek több módon is hozzájárulhatnak az éghajlatvédelmi intézkedésekhez

Thanawat Tiensen, a FAO Állattenyésztési és Állategészségügyi Osztályának igazgatója egy videóban elmondta:

A fenntartható állattenyésztési rendszerek többféleképpen is hozzájárulhatnak az éghajlatvédelmi intézkedésekhez: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az erőforrás-hatékonyság javításával, a szénmegkötés fokozásával és a környezeti hatások minimalizálásával. A fenntarthatóság elengedhetetlen, de ugyanilyen fontos felismerni az állattenyésztés táplálkozási szükségleteink kielégítésében betöltött szerepét.

Hatalmas lehetőségek rejlenek az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentésében, és ezt a célt kell szem előtt tartanunk: nem az étrend megváltoztatását vagy az állományok csökkentését, hanem a kibocsátások csökkentését. A jelentés egy közös cselekvésre való felhívással zárul:

Összefoglalva, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út járhatónak és hatékonynak tűnik. Az állami és a magánszektornak fel kell lépnie az állattenyésztésben alkalmazott éghajlatvédelmi megoldások támogatása érdekében. Van egy olyan útvonal, amely segíthet ebben. Feltétlenül használjuk ki

- zárta gondolatait Mitloehner.