Sötét jövőt jósolnak a szakértők: komoly bajba kerülhetnek a gazdák

Sötét jövőt jósolnak a szakértők: komoly bajba kerülhetnek a gazdák

agrarszektor.hu
A növekvő vízhiányhoz kapcsolódó mezőgazdasági kihívásokat, a legfontosabb gyakorlati, kutatási feladatokat, fejlesztési lehetőségeket fogalmazták meg kutatói, gazdálkodói, vállalkozói, szakmai és intézményi szereplők a Debreceni Egyetem agrárkarán. A Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés keretében olyan országos jelentőségű szakmai hálózat jön létre, melynek célja, hogy összekapcsolja és megvalósítsa a kutatási eredményeket, az üzemi tapasztalatokat és az új technológiai megoldásokat - olvasható a Debreceni Egyetem hivatalos oldalán.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Magyarországon és a földrajzi régióban az aszályhelyzet nem egyszeri krízisesemény, hanem tartós termelési, vízgazdálkodási, talajhasználati és klímaadaptációs kihívás - hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (DE MÉK) rendezett szakmai eseményen, ahol együttműködési megállapodás született egy Debrecenből koordinált, országos és Kárpát-medencei tudás-, innovációs, mintagazdasági hálózat létrehozásáról. A hamarosan felálló rendszer valós üzemi körülmények között fejleszti, méri, értékeli és terjeszti a vízhiányos környezethez alkalmazkodó, talajvízmegtartó, kockázatcsökkentő és gazdaságilag igazolható mezőgazdasági technológiákat. A többoldalú együttműködésben egyetemek, kutatóhelyek, gazdálkodók, vállalatok, vízügyi és agrárszakpolitikai szereplők vesznek részt.

Stündl László, a DE MÉK dékánja elmondta, hogy a mezőgazdaságban felmerülő problémákra ötlet vagy kutatási szinten most is rendelkeznek megoldási lehetőségekkel, javaslatokkal, egyes területeken már innovációs eredmények is vannak. A hálózati együttműködés lényege, hogy együtt gondolkodnak termelők, feldolgozók, finanszírozók, az érdekszövetség és a tudomány képviselői, az ilyen kooperációból olyan következtetések születhetnek, melyek irányt mutatnak az első lépések felé, és kijelölhetik a legfontosabb fókuszterületeket.

Ez egy élő laboratórium, mely összefogja az eddigi tudást és tapasztalatokat, legyen szó szárazgazdálkodásról vagy klímarezilienciáról

- hangsúlyozta Stündl László. 

A megállapodás aláírásán részt vett Tóth-Kurmai Viktória, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy az agrárium soha nem volt ilyen nehéz helyzetben, a Debreceni Egyetem kezdeményezése azonban új lehetőségeket kínálhat a hazai mezőgazdaság számára. Mint fogalmazott, a támogatáspolitikának abba az irányba kell tartania, hogy közös fellépés révén lehessen segíteni a gazdálkodókat és együttműködve találjunk rá a megoldásokra. Erre tökéletes helyszín az Alföld, ahol a legjobban érezhetőek az aszály okozta nehézségek.

Arra törekszünk, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a HungaroMettel és a kutatóintézetekkel egyes területeken pilot projektek létrehozásával országos eredményeket érjünk el

- jelentette ki Tóth-Kurmai Viktória.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a vállalkozásoknál, intézeteknél, szakmai szervezeteknél, kutatóhelyeknél meglévő humán és fizikai erőforrások, kompetenciák, tapasztalatok egyesítésével kezelhetőek az idei évhez és a négy évvel ezelőttihez hasonló krízishelyzetek. A szakember szerint

az elmúlt évek megkongatták a vészharangokat, ennek megfelelően kell készülni a jövőre is. Az egyetem által biztosított tudományos háttér garanciát jelent, a hálózati rendszer pedig arra ösztönöz mindenkit, hogy minél több és minél jobb megvalósítási tervet dolgozzon ki a saját területén.

Az együttműködés során megismert jó gyakorlatok hasznosságát emelte ki Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a tudás birtokában a gazdák sarkalatosabban alkalmazhatják majd a rendelkezésre álló technológiákat. A szakember beszélt arról is, hogy számukra az a cél, hogy új technológiákat ismerjenek meg, ezek révén mérsékelhessék a gazdák problémáit.

A mi esetünkben a vízmegtartás a legfontosabb feladat, leginkább ebbe az irányba történtek gyakorlati megvalósítások, egyre több gazda kezdi elhagyni a szántást, igyekeznek olyan technológiákat alkalmazni, melyekkel meg lehet tartani a vizet a talajban

- tette hozzá Laskovics István.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM