Megdöbbentő különbségeket mutatnak a KSH adatai abban, mekkora jövedelemre tehetnek szert a magyarországi háztartások a mezőgazdasági munkából. A statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a háztartások felső 10 százaléka teszi zsebre a mezőgazdaság jövedelem zömét, mégpedig évente fejenként átlagosan több mint 90 ezer forintot. Ezután nagy szakadék következik, hiszen az összes többi háztartás tagjai csak 5-10 ezer forintos mezőgazdasági éves jövedelemhez jutnak (lásd az alábbi grafikont).

Fontos tudni, hogy a KSH adatok valamennyi hazai háztartást magukba foglalják. A statisztikák értelmezésekor tehát nem csak a mezőgazdaságból élőkre kell gondolni, akiknél az egy főre eső, 90 ezer forintos éves jövedelem meglehetősen kevés lenne. Bár a KSH adatait önmagukban nehéz értelmezni, nagy a valószínűsége annak, hogy a jelentős különbségek a háztartások földtulajdonlásából származnak, mivel a legtöbb háztartásnak a földek bérbeadásából származhat mezőgazdasági jövedelme.

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági jövedelmek egyenlőtlen eloszlása mögött az egészségtelen birtokviszonyok állhatnak. Mivel a földbirtoklás és -bérlés szerkezete szélsőségesen torz, az ebből származó jövedelem is ilyen lehet. Egyes statisztikák szerint a földek 90 százalékát a tulajdonosok 8 százaléka birtokolja, míg 92 százalékuk - rendkívül elaprózott méretekben - a maradék 10 százalékon osztozik.