Itt van minden, amit a földhasználatról Magyarországon tudni kell

Itt van minden, amit a földhasználatról Magyarországon tudni kell

agrarszektor.hu
A mezőgazdasági földhasználat szabályozása, bár elsőre bonyolultnak tűnik, valójában egyáltalán nem az. A földhasználati nyilvántartás, annak felépítése és a földhasználat bejelentésének menete egyértelmű, az egyes eljárási cselekmények megtételére elég idő áll az érintett felek rendelkezésére - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összefoglalójából.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A földhasználati nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás adatain alapuló, de attól elkülönülő, önálló adatbázis, melyet az ingatlanügyi hatóság vezet a földek használatáról, valamint a földhasználókról. Ez egy közhiteles hatósági nyilvántartás, ami azt jelenti, hogy hitelesen tanúsítja a nyilvántartásba bejegyzett adatok, jogok és tények fennállását, amelyek helyességét és a valósággal való egyezőségét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. Az ingatlanügyi hatóság pedig nem más, mint a kormányhivataloknak a járási hivatalokban működő földhivatali osztályai, korábbi nevén, de a köznyelvben még mindig gyakran használt kifejezéssel élve a járási földhivatalok.

A földhasználati nyilvántartásnak két része van: a földhasználati lap és az okirattár. Maga a földhasználati lap is két részből áll: az első része a földhasználó adatait, míg a második része a használt földterületre vonatkozó adatokat tartalmazza földrészletekre bontva. Egy földhasználati lapon szerepel egy adott földhasználó használatában álló összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld - kivéve az erdők - amelyek egy ingatlanügyi hatóság illetékességi területén találhatók. Tehát egy földhasználónak egy földhasználati lapon csak az adott járásban lévő földjei szerepelnek, ezért a földhasználat nyilvántartásba vétele során minden földhasználónak, ingatlanügyi hatóságonként külön földhasználati lapot kell nyitni.

Mit kell tudni a földhasználatról?

Az ingatlan tulajdonosát földhasznosítási kötelezettség terheli, ugyanis a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben ezt vállalta. A földhasznosítási kötelezettség azt jelenti, hogy a földhasználó - aki lehet, hogy éppen maga a tulajdonos - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A földhasznosítási kötelezettség nemcsak 5 évig él, hanem mindaddig, amíg a földtulajdonos tulajdonjoga fennáll.

A földhasználat bejegyzése kérelemre történik, azaz a földhasználó bejelentésére indul a földhasználat bejegyzési eljárás - de bizonyos kivételes esetekben hivatalból is bejegyzik a földhasználatot. A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, de azoknál a haszonbérleti szerződéseknél, amelyeket jóváhagyott a hatóság, ott külön nem kell intézkednie a bérlőnek a földhasználata bejegyzése iránt, azt automatikusan bejegyzik a földhasználati nyilvántartásba.

Mivel a tulajdonos, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és tulajdonszerzését jóvá is hagyta a hatóság, akkor neki a földhasználati nyilvántartásba vételt el kell intéznie, a tulajdonszerzéstől számított 30 napon belül. Vagyis kérelmeznie kell a földhasználat nyilvántartásba vételét, melynek jogcímeként a nyilvántartásban a saját tulajdon lesz feltüntetve.

De mi van akkor, ha ez elmarad és a tulajdonos mégsem keresi meg a földhasználati nyilvántartást vagy csak 30 nap után teszi meg? Jelenleg ez a késedelem nincs szankcionálva. A 30 nap után kért földhasználatot is nyilvántartásba veszik, ilyenkor a használat kezdete a tulajdonszerzés napja lesz, feltéve, hogy nem volt közben egy másik bejegyzett földhasználó, például egy szívességi földhasználó.

Ki lehet földhasználó?

Egyrészt földhasználó a tulajdonos, ha nincs haszonélvezeti jog a földön, mert ha van, akkor a haszonélvező jogosult használni a földet. Osztatlan közös tulajdonban lévő földeknél, amikor egy ingatlannak több tulajdonosa - vagy haszonélvezője - van, egy tulajdonostárs használhat a saját tulajdoni hányadánál nagyobb területet is az ingatlanból, ehhez úgynevezett többlethasználati megállapodást kell kötniük. Másrészt a tulajdonoson/haszonélvezőn kívül, egy harmadik személy is lehet földhasználó. Ez esetben viszont valamilyen használati jogcímmel (szívesség, haszonbérlet) kell rendelkeznie.

Mik azok a használati jogcímek?

A föld tulajdonosa (vagy haszonélvezője) a föld használatát, hasznosítását haszonbérlet, szívességi földhasználat, rekreációs célú földhasználat jogcímeken engedheti át. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársak egymással használati megosztásról szóló megállapodást kötnek, melyből látszik, hogy melyik tulajdonostárs az ingatlan mely részét jogosult használni. Szívességi földhasználatra csak földműves, közeli hozzátartozók között kerülhet sor és ingyenes. Tipikus és a leggyakoribb használati jogcím a haszonbérlet. A használatba adó és a földhasználó haszonbérleti szerződést kötnek. Általában a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet, de bizonyos esetekben nem szükséges a hatóság jóváhagyása, ilyenkor a megkötött szerződést egyből be lehet nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz a földhasználat bejegyzésére.

Földhasználati bejegyzés iránti kérelem és a hatósági eljárás

A földhasználó köteles a használatot - annak megkezdésétől számított 30 napon belül - a használt földterület fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ha 30 nap után keresi fel a földhasználó a hivatalt és kéri a földhasználat bejegyzését, akkor a használat kezdőnapjától bejegyzik a földhasználatát és a jelenlegi szabályok szerint e kötelezettség elmulasztását szankció nem terheli. Arra azonban nincs mód, hogy egy lejárt haszonbérleti szerződést a lejárat után jegyeztessenek be a földhasználati nyilvántartásba. A bejegyzés iránti kérelem - hivatalos nevén: földhasználati bejelentési adatlap - ezen a linken érhető el.

A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap. Az eljárás ingyenes, azaz mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Miután a földhasználó benyújtotta a kérelmet és annak mellékleteit, az ingatlanügyi hatóság megvizsgálja, hogy nincs-e a bejegyzésnek akadálya és ha azt állapítja meg, hogy a földhasználat bejegyezhető, akkor arról határozatot hoz, bejegyzi a földhasználatot a nyilvántartásba. Tipikus és gyakran előforduló hiba, amikor egy időközben megszűnt helyrajzi számra kérik a földhasználat bejegyzését, mert megosztásra került az ingatlan és létrejöttek az új helyrajzi számok. Ilyenkor a hatóság nem jegyzi be a földhasználatot, azt ismételten kérelmezni kell immár a megosztás után keletkezett, új és létező helyrajzi szám megjelölésével.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 13. 13:31