Döntött az EU: a zsebszerződőknek joguk volt a magyar földhöz

agrarszektor.hu
Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok javára fennálló haszonélvezeti jogok azonnali megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit - mondta ki az Európai Bíróság a mai napon.

Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!

A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat. 

Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.

2013-ban Magyarország elfogadott egy szabályozást, amely szerint haszonélvezeti jogot csak közeli hozzátartozók között, szerződéssel és kizárólag határozott időre lehet alapítani. A szabályozás oka volt, hogy a földpiac uniós nyitásakor, 2014-ben megakadályozzuk azt, hogy az addig "birtokon belülre" került külföldi szeméyek a haszonélvezeti jog révén földtulajdonossá válhassanak (zsebszerződések). A szabályozás tehát elsősorban a más tagállambeli állampolgárokat érintette, hiszen ezek nem álltak rokoni kapcsolatban a velük szerződött földtulajdonosokkal, akik Magyarországon csakis természetes személyek lehetnek.


A mai napon hozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a fennálló haszonélvezeti jogok törlése ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével.

A meglévő jogok törlését nem igazolhatja az magyar törekvés sem, hogy szeretnénk a mezőgazdasági területeket az azokat megművelő személyek számára fenntartani, nem pedig befektetők és spekulánsok kezére játszani.

A Bíróság hangsúlyozza azt is, hogy a tagállamok bizonyos kivételekkel korlátozhatnak egyes alapszabadságjogokat. Például a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló jogfosztást a törvényben meghatározott feltételekkel, valamint méltányos kártalanítás mellett, ám a haszonélvezeti jogok megszüntetésének módja nem felelt meg ezeknek a feltételeknek. Hiába hivatkoztunk tehát közérdekre, a jogfosztás méltánytalan, aránytalan és kártérítés nélküli volt.

Ezért a Bíróság megállapítja, hogy a haszonélvezeti jogok megszüntetésének módja a tulajdontól való megfosztásnak minősül, amit nem igazol a közérdekű célkitűzés. A célok tehát még érthetőek lettek volna, de a módszer nem.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM