2020. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz

Hírek - Föld

Ezt sokan rosszul csinálják: íme a helyes talajművelés alapszabályai

Az mindenki számára egyértelmű és természetes, hogy a talajon zajlik az élet. Abba azonban már kevesebben gondolnak bele, hogy az egészséges talajban sincs ez másképp. A talajban zajló folyamatok ismerete fontos a gazdaságos növénytermesztés érdekében is, de azért is fontos beszélni róluk, hogy a társadalom valamennyi szereplője számára ismertté váljon a termőtalajok fontossága, védelme.
 
 

A talaj egy olyan komplex élő része a Föld felső rétegének, amely tulajdonságai miatt alkalmassá teszi a növények nevelésére, termesztésére. A talajok hosszú, több évezredes, évmilliós fejlődés eredményeképpen alakultak ki, és sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. A vizsgálatok 200-1000 év közé teszik azt az időszakot, ami szükséges ahhoz, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg képződjön (FAO, 2009). Mindezek mellett tudni kell azt is, hogy a talajélőlények sorozata, egy teljes „földalatti” táplálékhálózat, a legkülönfélébb élőlények szövetsége szükséges ahhoz, hogy a talaj a legfontosabb funkcióját, a termékenységét betölthesse, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A termőföld ásványi anyagokból, vízből, levegőből, több milliárd mikroorganizmusból (szabad szemmel nem látható élőlények), gombákból, egyéb élőlényekből (gerincesek, rovarok, puhatestűek stb.) és szerves anyagokból áll. A talajban lévő szerves anyagokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk a „nem valódi” humuszanyagok és a „valódi” humuszanyagok. A nem valódi humuszanyagok az elpusztult növényi és állati szervezetekből és ezek bomlástermékeiből állnak. A nem valódi humuszanyagok még csak részleges átalakuláson átment, de nem humifikálódott szerves maradványok, illetve vegyületek.

Mindenképpen szükséges a talaj szerves anyag tartalmának fenntartása és megőrzése. Nem véletlenül ösztönzi a gazdálkodókat az AKG a zöldtrágyázás, és a szerves trágya alkalmazására, a forgatás nélküli, vagy forgatás minimalizálására irányuló agrotechnikák minél szélesebb körű alkalmazására. Nincs ez másképpen az ökológiai másodvetések, nitrogénmegkötő növények alkalmazásának ösztönzése terén sem.

A talajba kerülő szerves anyag további sorsa a talajélőlények (edafon) munkájának egyik eredőjeként hosszú-hosszú idő alatt valódi humuszanyagokká alakul. A szerves anyagok a talaj élő szervezetei segítségével, levegő jelenlétében lebomlanak, átalakulnak. A lebomló szerves anyagok fehérjéi szervetlen nitrogéntartalmú vegyületekké (ammónium, nitrit, nitrát, mely a növények számára már felvehető tápanyagforrás) és speciális szerves vegyületekké (humusz) alakulnak. A lebontás több lépcsőben történik, mikrobiológiai folyamatok eredményeként. A lebontó folyamatokban a talajlakó állati szervezeteknek jelentős szerepük van. Elvégzik a szerves maradványok mechanikai aprítását, előkészítve ezzel a további átalakulási folyamatokat. Láthatjuk tehát, a talajban az élőlények fontosságát. (Kutatások szerint egy gramm átlagos termőtalajban több 100 millió baktérium, 16 millió sugárgomba, 100 ezer gomba, 50-100 ezer alga és 10 ezer protozoa (egysejtű állat) található. Számos, a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumot is a talajélőlényekből vontak ki pl. sztreptomicint és neomicint).

A talajélőlények, biokémiai folyamatok eredőjeként kialakuló valódi humuszanyagok bonyolult felépítésű, kolloid tulajdonságú polimerek, stabil, nagy molekulájú, szerves vegyületek. E különleges anyag egyedülálló funkcióit elsősorban kolloid-tulajdonságának köszönheti, vagyis hogy fajlagos felülete óriási (800-1000 m2/g). Ez az óriási felület hatalmas mennyiségű vizet, különböző ionokat, tápanyagot képes megkötni.

Nagy adszorpciós képességüknél fogva a humuszanyagok a talajok vízgazdálkodását is javítják, a humuszban gazdag talaj több vizet tud megkötni és a megkötött vízmennyiséget tovább tárolja, csökken az aszályérzékenység, mely különösen fontos az időnként kiszámíthatatlan időjárási körülmények közepette is. Továbbá a humusz, mint tápanyagforrás elsősorban nitrogén-forrásként jelentős, mivel a talajban lévő nitrogén mintegy 95%-a szerves kötésben van jelen.

A szerves anyagban gazdag talaj szerkezetessége is optimális, jó morzsás, szemcsés, leginkább egy jó kovászos kenyérre emlékeztet. Mindezen folyamatok eredője a talaj termékenysége, mely a gazdálkodó számára az egyik legfontosabb tényező. Az egészséges, jó szerkezetű, szerves anyagban – talajéletben – gazdag talaj biztosítja az egészséges, jó minőségű növényt, mely jobban ellenáll az időjárási stresszhelyzeteknek, kórokozók támadásainak is.

Látható tehát, hogy a talajt élő rendszernek kell tekinteni. De mit lehet tenni e rendszer védelme, segítése érdekében? Ezzel kapcsolatban az alábbi hasznos tanácsok fogalmazhatóak meg:

A megfelelő talajművelés elvégzését kell szem előtt tartani, amely biztosítja és segíti:

  • a talajban meglévő vízkészlet takarékos felhasználását (vagyis a talajok tavasztól őszig megvalósuló, minden munkaművelettel egyidejű lezárását);
  • a lehullott csapadék megőrzését;
  • megfelelő levegőzöttséget;
  • a talaj kapillaritás optimális működését (amely csökkenti a belvizek és az aszály mértékét) és a talaj lazítását
  • a morzsalékos talajszerkezet kialakulását.

A talaj PH megfelelő szinten tartására kell törekedni /5,5-7 PH/

A talaj szerves anyag tartalmának növelését segíteni kell:

  • szerves trágyázással (ahol erre lehetőség van);
  • zöldtrágyázással;
  • a megtermelt szerves anyag területen történő hasznosításával.

Fontos a szármaradványok betakarítást követő mielőbbi talajba forgatása, azok egységesen apró méretűvé történő szecskázása és a bontásukat gyorsító tarlóbontó anyaggal való kezelése után. A hasznos mikroszervezetek aktív tevékenysége révén válik a szár- és gyökérmaradványokból újrahasznosítható gazdasági termés.

A írás alapjául a Phylazonit Kft. nemrég megjelent új kiadványa, A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei szolgált.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu