Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Nem vonják vissza az önkormányzatok az idéntől bevezetett földadót annak hatására, hogy Fazekas Sándor a napokban erre szólította fel az érintett településeket. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke az agrárszektor.hu-nak elmondta, hogy a miniszteri nyilatkozat csupán kérésként értelmezhető, így annak jogi vonatkozása nincs.
Az elnök szerint ugyanakkor már folyik az érintett önkormányzatok földadóról szóló rendeleteinek felülvizsgálata a megyei kormányhivataloknál, amelyeknek hivatalból át kell tekinteniük a települési jogszabályokat. A felülvizsgálat eredményei fontosak lehetnek abból a szempontból, hogy az önkormányzatok a földadót jogszerűen vezették-e be. Ezzel párhuzamosan a közeljövőben az is kiderülhet, hogy - miként az agrártárca korábban kilátásba helyezte - kerülnek-e földadóval kapcsolatos módosítási javaslatok a parlament elé. Ezek alapján tavasszal eldőlhet, mi lesz a földadó sorsa - vélte az elnök.
Mint ismert, a földadó kivetési lehetőségét az adótörvények tavalyi módosításával teremtette meg a parlament. A TÖOSZ a közelmúltban felmérte, hogy az új adóztatási formát ténylegesen hány önkormányzat léptette életbe.
Az érdekképviselet információi szerint a földadót máig nyolc településen vetették ki. Az már az év elején kiderült, hogy a Csongrád megyei Mindszenten, a Nógrád megyei Karancsalján és Nagykeresztúron, a Vas megyei Rábapatyon, illetve a Zala megyei Kisvásárhelyen és Szalapán éltek a lehetőséggel. (Korábbi hírek Tóalmást is ide sorolták, de a Pest megyei településen nem vetettek ki földadót). A közelmúltban Balmazújváros is reflektorfénybe került, mivel az ottani gazdák félpályás útlezárással tiltakoztak az új adó bevezetése ellen. A TÖOSZ felmérése most pedig azt is megállapította, hogy a földadót a Komárom-Esztergom megyei Súron is életbe léptették.
Schmidt Jenő szerint a földadó éves összege a legtöbb helyen 300 forint aranykoronánként, így egy közepes minőségű, 20-25 aranykoronás terület után a tulajdonosoknak hektáronként 6-7 ezer forintot kell fizetniük. Ez a 68-70 ezer forintos hektáronkénti éves uniós területalapú támogatás nagyjából tíz százalékának felel meg.
