Hiánypótló fejlesztés: így vizsgálhatják mostantól a magyar vizeket a kutatók

Az új eszközrendszer révén komplex módon, fő paramétereit tekintve in situ minősíthető és monitorozható a természetes és mesterséges vizek minősége. A projekt vezetője, Dr. Székács András, a MATE Környezettudományi Intézetének kutatója elmagyarázta, hogy a négyéves futamidejű AQUAFLUOSENSE projekt keretében fejlesztett műszercsalád újdonságtartalmát a közvetlen és immunfluoreszcencián alapuló mérési elvek és technikák, valamint az optikai és a lézeres spektroszkópia együttes, moduláris alkalmazása adja. A rendszer egyes mintavevő eszközei élővizekben is alkalmazhatók, a vizsgált vizes élőhely ökológiai jellegzetességeihez adaptálhatók, valamint az egyes monitorozási pontokon jelentkező célfeladatokra egyedileg konfigurálhatók – ismertette Dr. Székács András.

A 2021 februárjában lezárult projekt révén olyan módszertani fejlesztés valósult meg, amelyben a gerjesztéses fluoreszcencia mérésével a legfontosabb vízkémiai alapparaméterek és egyes szerves mikroszennyezők jelenléte egyetlen mérési eljárásban párhuzamosan mérhetők. Az új műszercsaláddal lehetővé válik a kérdéses szennyezők mérését optimálisan megvalósító monitorozó eljárás gyors telepítése és üzemeltetése – egy konkrét vízminőségi probléma vagy katasztrófahelyzet kialakulása esetén is.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt konzorciális kereteiben a MATE Környezettudományi Intézete, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszéke, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete, az Izotóp Intézet Kft., valamint az Optimal Optik Kft. vett részt. A négyéves futamidejű projekt megvalósítása 2021 februárjában fejeződött be.

Címlapkép: Getty Images