2020. november 29. vasárnap Taksony

Hírek - Föld

Így válhat mindenhatóvá a kormány a magyar földeken

Hatalmas földpiaci szereplővé léphet elő az államot képviselő nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA), ha a kormány valóban földvásárlásokra költi azt a több százmilliárd forintos összeget, amely az állami földek értékesítéséből folyik be. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azután beszélt a lehetséges állami földvásárlásokról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bevételek felhasználásáról szóló eddigi kormányszintű szabályozást. Ha így lesz, az NFA soha nem látott mértékű forrásokat költhet el, mivel eddig földvételekre évente csak néhány milliárd forintot használhatott fel. A szervezet így nagyon komolyan belenyúlhatna a földpiaci adásvételekbe, mivel az állam az első helyen szerepel a földek elővásárlási sorrendjében. A helyzet pikantériája viszont, hogy a területeket most már csak olyan földművesek elől vihetné el, akiket a kormány földvásárlási szempontból éppen előnyben kíván részesíteni.
 
 

Földet vásárol a kormány abból a bevételből, amely a nemzeti földalapkezelő szervezethez (NFA) tartozó állami területek értékesítéséből folyik be – jelentette be eny nyilatkozatában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt követően, hogy az Alkotmánybíróság a napokban megsemmisítette az állami földértékesítésekről szóló kormányhatározat bevételkezelésről szóló pontját. Az eredeti jogszabály úgy rendelkezett, hogy a bevételeket "Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására" kell fordítani, az Ab szerint viszont a kormány a felhasználásról nem intézkedhetett volna határozatban, mert az alaptörvény a nemzeti vagyon átruházását csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé. Ilyen jogszabály a nemzeti földlapról szóló törvény, amely viszont azt rögzíti, hogy az állami földeladásokból származó bevételeket földvásárlási és földbirtok-politikai célokra kell fordítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény előírásai szerint az értékesítésekből befolyt forrásokat „nem nyelheti le” a költségvetés, hanem azoknak az NFA-nál maradva a földbirtokpolitikát kell szolgálniuk.

Ha a szabályozás nem változik, az agrártárca irányítása alá tartozó NFA soha nem látott összegeket fordíthat majd földvásárlásokra, mivel eddig évente csak néhány milliárd forintot költhetett ilyen célokra, miközben a kormány a földeladásokból több százmilliárd forintos – egyes becslések szerint legalább 300 milliárdos – bevételre számít. Az alapnak meg is van a lehetősége a földszerzésekre, mivel a földforgalmi törvény szerint az első helyen szerepel az úgynevezett elővásárlási rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők között létrejött adásvételi szerződésekben az államot képviselő NFA bármikor a vevők helyére léphet, ha élni kíván elővásárlási jogával.

Önmagában az NFA szerepének növelése indokolt lehetne, hiszen ma rengeteg olyan földtulajdonos van, aki nem a mezőgazdaságból él, ezért ésszerű lenne, ha mások elől az NFA venné meg tőlük a földeket és az összegyűjtött területeket gazdálkodóknak adná tovább. Csakhogy a tavaly májusban hatályba lépett földforgalmi törvény a földvásárlók körét földműves magánszemélyekre szűkítette, vagyis ma már csak azok vehetnek egy hektárnál nagyobb és legfeljebb 300 hektáros területeket, akik megfelelnek a földműves kritériumoknak (miközben a földszerzésből minden más magyar állampolgárt kizártak). Ezért ha egy-egy földterület piacra kerül, azt már eleve a kedvezményezett földművesek vásárolhatják csak meg, így az NFA minden esetben előlük – mint vevők elől - vinné el a földeket, ha élne elővásárlási jogával, vagyis ellentétesen működne a földműveseket földszerzését preferáló birtokpolitikai célokkal.

E megközelítésben az NFA későbbi földvásárlásai a mostani földértékesítéseket is megkérdőjeleznék, mivel felvetődhet a kérdés, miért ad el egyfelől tömegesen területeket az állam a gazdáknak, ha más oldalról éppen termőföldeket venne el előlük. Ezt az ellentmondást a földalap nem oldhatja fel másként, csak úgy, ha újabb földjei jelentős részét nem az elővásárlási jog gyakorlásával, hanem más módon venné meg.

Ilyen lehet például, ha a szervezet a nem földműves tulajdonosoktól vásárolna bizonyos szempontok szerint területeket. Erre volt már példa az úgynevezett „földért életjáradék” programokban, amelyeket korábban szocialista kormányok hirdettek meg. További célterületek lehetnek a természetvédelmi földek, amelyeknél többször merül fel a kisajátítás szükségessége, így a mostani földeladásokból származó bevételeket ilyen kisajátításokra is fel lehetne használni. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a minap azzal az ötlettel állt elő, hogy a megyei jogú városoknál a forrásokból az ipari parkokkal kapcsolatos költségeket is lehetne finanszírozni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu