2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Föld

Kiderült! - Ennyit fizet Csányi Sándor óriási birtokaiért

Több mint 25 ezer hektár állami termőföldet művel az a két - Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő – nagy mezőgazdasági társaság, amelyeket mintagazdaságokká nyilvánít a kormány – tudta meg az agrárszektor.hu. A Baranya megyei Bóly Zrt. 2029-ig mintegy 14 748, a Tolna megyei Dalmand Zrt. 2051-ig 10 667 hektárt bérel az államtól. Csányi Sándor cégei a földhasználatért összesen évi 500 millió forintot fizetnek, miközben uniós területalapú támogatásként (SAPS) tavaly még csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak. Az idéntől viszont a két vállalat évi több mint egymilliárdot bukik, mivel a kormány 1200 hektár feletti elvonja a nagyüzemek SAPS-alaptámogatásait. A Csányi-cégek azonban így is jutnak majd – úgynevezett zöldítési kifizetésként – annyi támogatáshoz, amennyiből futhatja az állami bérleti díjakra. A Dalmand Zrt. hektárra vetítve átlagosan 13,7 ezer, a Bóly Zrt. 24,2 ezer forintos éves díjat fizet, amely felét-harmadát teszi ki a piaci összegnek. Mivel a két vállalat területeit nem árverezik el, a bérleti díjak növekedése egyelőre nem jelent számukra közvetlen veszélyt.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó Dalmand Zrt. 10 667,1407 hektár, a Bóly Zrt. 14 747,9702 hektár állami földterületet használ – tájékoztatta az agrárszektor.hu-t a Földművelésügyi Minisztérium. A két nagy mezőgazdasági vállalat a közelmúltban az állami földárverések kapcsán került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy az általuk használt állami területeket a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) nem adja el. Az összesen 25 415,1109 hektárnyi terület megtartását a kormány azzal indokolta, hogy a két cég mintagazdaságként működik, mivel – a Csányi tulajdonában lévő Bonafarm-csoportban – példaértékű agrárintegrációt valósít meg.

A minisztérium az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a Bóly Zrt. földhasználati szerződése 2029.07.07-én, a Dalmand Zrt.-é – hasonlóan a vele egy időben (2001-ben) privatizált, Simicska Lajos nagybefektető tulajdonában lévő és most árverezés alatt álló agrárcégek állami területeihez - 2051.09.06-án jár le. Így a bólyi vállalat a korábban kötött szerződésekkel még 14, a dalmandi 36 évig használhatja az állami földeket.

 

A tárca azt is közölte, hogy a Dalmand Zrt.-nek az idén 146 739 263 forint, a Bóly Zrt.-nek 356 757 475 forint bérleti díjat számláztak ki. Ez azt jelenti, hogy a két vállalat együttesen az állami földek használatáért 503 496 738 forintot fizetett, és valószínűsíthető, hogy legfeljebb ekkora, illetve kevesebb díjjal lehet számolni a korábbi évekre is.

Azt ugyanakkor a minisztérium nem részletezte, hogy a két Csányi-cég hektáronként, illetve aranykoronánként mennyi bérleti díjat fizet. Az agrárszektor.hu számításai szerint a Dalmad Zrt.-t hektáronként átlagosan 13,7 ezer, a Bóly Zrt.-t 24,2 ezer forintos díj terhelheti, ez pedig – 20 aranykoronás, "átlagos minőségű" földekre számolva – 690, illetve 1210 forint körüli aranykoronánkénti összegnek felel meg.

A Dalmand Zrt. 690 forintos számított összege közelít ahhoz az 580 forintos aranykoronánkénti díjhoz, amelyet a Simicska-féle cégek elismerten fizetnek azokért az állami földekért, amelyeket akkor szereztek meg, amikor a dalmandi vállalatot is privatizálták 2001-ben. A bólyi cégnél pedig az 1210 forintos kalkulált összeg lényegében megfelel annak az 1250 forintos aranykoronánkénti díjnak, amelyet az NFA a közelmúltig maximumként kért az állami földek bérlőitől. Így nem kizárt, hogy a Dalmand Zrt.-nél ténylegesen 580 forintos, a Bóly Zrt.-nél 1250 forintos aranykoronánkénti összeget kapnánk, ha az általuk használt területek aranykoronaértékét ismernénk.

A fotó illusztráció

Bármekkora is a pontos összeg, ezek a bérleti díjak ma már jóval elmaradnak a piaciaktól, mivel azok a kormány szerint is aranykoronánként legalább 2 ezer forintot tesznek ki. Ebből az is következik, hogy a két Csányi-cég felét-harmadát fizeti a tényleges piaci összegeknek, amelyek – szintén 20 aranykoronás területeket véve alapul – hektáronként 40-50 ezer forint körül mozoghatnak.

Más oldalról nézve a földhasználat egészen 2015-ig hatalmas bevételhez juttatta a cégeket, mivel igénybe vehették az uniós területalapú támogatásokat. Ezek a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatosan nőttek, mostanra pedig hektáronként elérték az évi 70 ezer forintot, és nagyjából ekkora összeget tesznek majd ki a 2020-ig tartó, jelenlegi uniós költségvetési ciklus hátralévő részében is. A Csányi-cégek 2014-ben területalapú támogatásként a 25 415,1109 hektár után csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak.

Támogatási szempontból azonban az idén változott a helyzet, mert a kormány úgy döntött, hogy 1200 hektár felett elvonja a nagyüzemek SAPS-alaptámogatásait. Azért kell alaptámogatásról beszélni, mert az egy összegben felvehető, eddigi területalapú támogatás az idéntől alaptámogatásra és úgynevezett zöldítési összegre oszlik. Így a 70 880 forintos, ez évi hektáronkénti területalapú forrás 45 525 forintos alaptámogatásnak és 25 354 forintos zöldítési támogatásnak felel meg. Ez azt is jelenti, hogy a nagyüzemek „csak” alaptámogatásaikat vesztik el, zöldítési pénzeiket továbbra is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt speciális feltételeknek.

Az intézkedésből az következik, hogy 1200 hektár felett mostantól a Bóly Zrt.-nek és a Dalmand Zrt.-nek is le kell mondania a hektáronkénti 45,5 ezer forint nagyságrendú alaptámogatásról. Ez pedig évi mintegy egymilliárd forintos bevételkiesést okoz a két cégnek. A több mint 25 ezer forintos zöldítési támogatás viszont elegendő ahhoz, hogy fedezze a társaságok állami bérleti díjait, ha azok nem emelkednek.

E szempontból a két Csányi-társaság kivételezett helyzetben van, mivel a mintagazdasági státussal az is jár, hogy a kormány a mostani földárverési akcióban nem adja el állami területeiket. Ebből pedig az is következik, hogy nem vonatkozik rájuk az a törvénymódosítási javaslat, amely az irreálisan alacsony bérleti díjak növelésére irányul az eladott állami földeken. Ennek érdekében Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtott be képviselő indítványt, amelynek parlamenti elfogadásával lehetővé válhat, hogy a liciteken nyertes új földműves tulajdonosok – a tulajdonosváltások után - bérletidíj-emeléseket kezdeményezhessenek, ha a jelenlegi bérlők korábban kötött, de még hosszú ideig érvényes szerződéseiben irreálisan alacsony összegek szerepelnek.

A fotó illusztráció

 

Mivel a Csányi-földeknél nem lesz tulajdonosváltás, a Győrffy-féle javaslattal az állam sem kap jogosítványokat arra, hogy a megmaradó földeken díjemeléseket hajtson végre. Csakhogy más jogértelmezések szerint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján is van lehetőség arra, hogy a földeket kezelő NFA tulajdonosváltás nélkül is növelje a bérleti díjakat. Ez pedig azon alapulhat, hogy a szerződések megkötése óta a körülmények gyökeresen megváltoztak, vagyis a piaci díjak oly mértékben emelkedtek, hogy emiatt indokolt lehet a hatályos szerződések módosítása is.

E megközelítésben a nagy vihart kavaró, Győrffy-féle javaslat is feleslegesnek tűnhet, hiszen az árverések földműves nyertesei a Ptk.-ra hivatkozva is felléphetnének az irreálisan keveset fizető bérlőkkel szemben. Jogi vélemények szerint azonban a képviselői indítvány elfogadása gyorsíthatná és egyszerűsíthetné az új tulajdonosok díjemelési törekvéseit az árverésekkel megszerzett területeken.

Ha a Győrffy-indítvány a Csányi-birodalmat nem is érinthetné, az egyre terebélyesedő jogértelmezési labirintusban a bankvezér cégei sem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a későbbiekben - a mintagazdasági státus elnyerése ellenére is - nem követel tőlük nagyobb bérleti díjakat az állam. Tény ugyanakkor, hogy a mintagazdasági minősítéssel a Csányi-földek egyelőre "biztonságban maradnak", sőt később akár részleges vagy teljes megvételük is felmerülhet a cégcsoport számára, ha az Európai Bizottság a földszerzésből ma kizárt jogi személyek vásárlásának engedélyezését rákényszeríti Magyarországra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu