A tanulmány szerzői  leszögezik, hogy Magyarországon a hőhullámos napok gyakorisága 2021 és 2050 között az ország egész területén 20-70%-kal növekedhet a klímaprognózisok alapján. A hőhullámok bizonyított egészséghatásai hőstressz kialakulásával, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Ezek a hatások mindenkit érintenek, azonban vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyebbek, például 5 év alatti gyermekek, 60 év feletti idősek, a szabadban dolgozók vagy a krónikus betegségben szenvedők és a hátrányos helyzetűek.

A hőségriasztás I. fokozatába tartozó napok száma elsősorban a Dél-Alföld területén növekedett.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban az alkalmazkodó képesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől, például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból. Ezek jelentősen összefüggnek adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével.

A hőhullámokkal szembeni érzékenység területi mintázata részben a beépítettséggel és az urbanizáltság fokával, részben a hátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzettel mutat szorosabb kapcsolatot a tanulmány szerint. A sűrűbben beépített településeken élő népesség érzékenyebben reagál a városi hőszigethatásra, viszont a városokban erős a társadalom alkalmazkodó képessége is. Ezzel szemben a hátrányos helyzetű  Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon az erős érzékenység gyenge alkalmazkodó képességgel párosul. A középhegységek vonala kettéosztja az országot: