A cikkben emlékeztettek arra, hogy jelenleg 6,1%-os a benzin megújuló alapú bioetanol-aránya, amelyet a kormány - az uniós előírásoknak megfelelően - tavaly január elsejével határozott meg. Ezzel az addigi E5 után a termék elnevezése E10-re változott, jelezve, hogy 5%-osról 10%-osra nőtt a megújuló arány felső határa.

Megjegyezték, hogy ez néhány régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel. Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára ugyanakkor a lappal azt közölte, hogy a bioetanol-arány múlt év eleji emelésére visszavezethető motorhiba ezidáig nem jutott a MÁSZ tudomására.

Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2%-os mértéke szintén nem változik. A dízelek esetén a határérték 7% marad. A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2%-ban, 2025-re 1%-ban, 2030-ra pedig 3,5%-ban határozza meg. Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7%-ban húzta meg, a második generációs anyagok aránya pedig 3%-ot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10%-os megújuló részarányt tűzött ki célul.

A MÁSZ főtitkára megerősítette, hogy a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető. A fejlett összetevők kapcsán már nem merül fel az autók meghibásodásának kérdése, mert azok belső szerkezete az úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolajalapúakéval. Igaz, bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó egyelőre még nem üzemel.

A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen a fokozatos felfutásra, jelezte Grád Ottó. A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén, írta a Népszava.