A digitális technológiák, az automatizált rendszerek és a gépek kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdaság modernizálásában, mivel javítják a gazdaságok szintjén a hatékonyságot és a fenntarthatóságot, csökkentik a munkaerőigényt, valamint optimalizálják a mezőgazdasági inputokat. Az ágazat digitalizációja - amelyet a digitális technológiák, például az érzékelőrendszerek, a változó adagolási technológiák, a GPS/GNSS, a mesterséges intelligencia (AI), a robotika és a dolgok internete (IoT) bevezetéseként és integrálásaként határoznak meg - képes átalakítani a mezőgazdaságot. Ezzel kezelhetők az ágazat legfontosabb kihívásai, miközben javul a versenyképesség. Az Eurostat friss elemzése szerint 2023-ban a digitális technológiák elterjedése az uniós gazdaságokban országonként és a gazdaságok szerkezetétől függően rendkívüli módon eltérő volt.
Van-e internet a gazdaságokban?
A digitális technológiák mezőgazdasági alkalmazása az alapvető infrastruktúrával, különösen az internet-hozzáféréssel kezdődik. 2023-ban az uniós gazdaságok mintegy 43%-a jelezte, hogy rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg egyes észak- és közép-európai országokban (Dánia, Németország, Szlovákia, Lettország, Csehország és Ausztria) a arány meghaladta a 90%-ot. A vizsgált évben az Európai Unióban minden tizedik gazdaság használt gazdaságirányítási információs rendszereket. Az uniós tagállamok közül Franciaországban volt a legmagasabb, körülbelül 60%-os az elterjedtségi arány. Ezzel szemben a robotika - amelyet olyan gépekként definiálnak, amelyek közvetlen emberi beavatkozás nélkül képesek önállóan működni - elterjedtsége viszonylag alacsony maradt, az összes gazdaság körülbelül 7%-át érintette. Az elterjedtségi arány Hollandiában volt a legmagasabb, ahol körülbelül 35%-ot ért el.
Az internet-hozzáférés és a digitális eszközök elterjedtségi aránya nemcsak az EU-országok között, hanem ugyanazon országon belül a különböző gazdasági méretű gazdaságok között is jelentősen eltér. Az felmérés szerint az elterjedtségi arányok valójában pozitív korrelációt mutatnak a gazdaságok gazdasági méretével. Az összes 100 ezer euró vagy annál nagyobb teljes standard termelési értékű uniós gazdaság mintegy háromnegyede (74%) jelentett internet-hozzáférést , szemben a 2 ezer eurónál kisebb teljes standard termelési értékű gazdaságok mindössze egyötödével (körülbelül 21%-kal).
Ugyanez a tendencia figyelhető meg a gazdaságirányítási információs rendszerek (körülbelül 44% szemben 2%-kal) és a robotika (körülbelül 31% szemben körülbelül 1%-kal) használata tekintetében is.
Robotok lepik el a magyar földeket: elképesztő változás jön itthon
Mi a helyzet a precíziós gazdálkodás terén?
A precíziós gazdálkodás a modern információs technológiák alkalmazását jelenti a magas térbeli és időbeli felbontású adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése céljából, a növénytermesztés területén történő döntéshozatal és műveletek támogatására. 2023-ban a hasznosított mezőgazdasági területtel (UAA) rendelkező gazdaságok alig kevesebb mint 18%-a alkalmazott valamilyen precíziós gazdálkodási technológiát vagy gyakorlatot, ideértve a növényvédő szerek robotizált kijuttatását, a növényvédő szerek sávos permetezését, a változó adagolási technikákat, a növényállomány precíziós megfigyelését és a talajelemzést. A talajelemzés volt messze a legelterjedtebb gyakorlat, amelyet a gazdaságok mintegy 11%-a alkalmazott, ezt követték a változó adagolású technikák (körülbelül 5%) és a növényvédő szerek sávos permetezése (körülbelül 4%).
A precíziós gazdálkodási technológiák vagy módszerek alkalmazása független volt a méretosztálytól, illetve a technológia és a gyakorlat típusától. Az alkalmazási arányok azonban a nagyobb gazdaságok körében fokozatosan magasabbak voltak, leginkább a növényvédő szerekhez használt robotika esetében. A 100 hektár vagy annál nagyobb hasznos mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságokban az alkalmazási arányok a növényvédő szerek sávos permetezése esetében körülbelül 8%-tól a talajelemzés esetében 46%-ig terjedtek.
Ezzel éles ellentétben a precíziós növénytermesztés-figyelést és a növényvédő szerekhez alkalmazott robotikát az 5 hektárnál kisebb hasznos mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok kevesebb mint 1%-a alkalmazta.
Bár az EU-ban a hasznos mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok csupán körülbelül 18%-a alkalmazott precíziós gazdálkodási technológiákat vagy gyakorlatokat, ezek a gazdaságok az EU teljes hasznos mezőgazdasági területének körülbelül 44%-át művelték. Egyes tagállamokban a precíziós gazdálkodási technológiákat vagy módszereket alkalmazó gazdaságok által művelt hasznos mezőgazdasági területek aránya jelentősen meghaladta az uniós átlagot: Luxemburgban, Finnországban és Észtországban például a vonatkozó területek legalább háromnegyedét (75%) ilyen módon művelték, míg Görögországban és Cipruson ez az arány 10% alatt maradt. Magyarország ezen a listán a középmezőnyben található, épp csak kicsivel maradva el az uniós átlagtól.
Egyre terjednek a speciális gépek és automatizált rendszerek az állattenyésztésben
Az állattenyésztő gazdaságok speciális gépeket és automatizált rendszereket alkalmaznak a munkaerőigény csökkentése, a termelékenység növelése és a termékminőség javítása érdekében. 2023-ban az állatállománnyal rendelkező gazdaságok mintegy egynegyede (25%) használt valamilyen gépet az állattenyésztéshez, ideértve az állatok jólétének és egészségi állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló technológiákat, az állatok etetésére szolgáló daráló-keverőket, az automatikus etetőrendszereket, az istálló klímájának automatikus szabályozására szolgáló technológiákat, valamint a fejőrobotokat. Az állatok etetésére szolgáló daráló-keverők (körülbelül 15%) vagy az állatok jólétének és egészségi állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló rendszerek (körülbelül 11%) használata volt a legelterjedtebb gép- vagy automatizált rendszertípus.
A precíziós állattenyésztési technológiák elterjedtségi aránya jelentősen változott a gazdaságok mérete szerint, amelyet állategységekben (LSU) mértek. A legtöbb állattenyésztési gép esetében az elterjedtségi arány a gazdaság méretével együtt nőtt. Kivételt képeztek az állatok etetésére szolgáló daráló-keverők és a fejőrobotok, amelyek esetében az elterjedtségi arány a közepes és nagy méretű gazdaságokban (100 és 499,9 LSU) magasabb volt, mint a legnagyobb gazdaságokban (≥500 LSU).
Ez a mintázat tükrözi a tejtermelő gazdaságok szerkezetét, amelyek átlagosan kisebb LSU-értékkel rendelkeznek, mint az extenzív szarvasmarha-tenyésztő és -hizlaló gazdaságok, valamint az intenzív gabonaféléket fogyasztó állatokkal foglalkozó gazdaságok.
Az istállóklíma automatikus szabályozására szolgáló technológiák alkalmazása egyidejűleg körülbelül 71%-kal a legelterjedtebb állattartási gépfajta volt a legnagyobb állattartó gazdaságok körében, és a 1% alatti aránnyal a legkevésbé elterjedt a legkisebbek között (kevesebb mint 5 LSU). Az állattenyésztéshez gépeket használó uniós gazdaságok az uniós gazdaságok összes LSU-jának körülbelül 71%-át tették ki. Az uniós országok közül a legmagasabb arányt Dániában és Hollandiában (körülbelül 90%), a legalacsonyabbat pedig Görögországban (körülbelül 20%) regisztrálták.
Széles körben elterjedt a hagyományos mezőgazdasági gépek használata az EU-ban
2023-ban az uniós gazdaságok mintegy 84%-a használt hagyományos gépeket, ideértve a traktorokat, valamint a talajműveléshez, ültetéshez, műtrágyázáshoz, növényvédő szerek kijuttatásához és betakarításhoz használt gépeket. Ezek közül a traktorok voltak a legelterjedtebbek (az összes gazdaság mintegy 79%-a), őket szorosan követték a talajművelő gépek, a vetőgépek, a műtrágyaszórók, a permetezőgépek, valamint a növényvédő szerek kijuttatására szolgáló berendezések (körülbelül 65%).
2023-ban Lengyelországban és Finnországban szinte minden gazdaság hagyományos mezőgazdasági gépeket használt. Szlovákiában és Görögországban a gazdaságok körülbelül kétharmada (68%, illetve 65%) használt hagyományos mezőgazdasági gépeket, ami az EU-országok közül a legalacsonyabb arányt jelentette.
Az EU-ban a leggyakoribb géptulajdonlási modell a kizárólagos tulajdon volt: az uniós gazdaságok valamivel több mint egyharmada (~35%) kizárólag saját tulajdonban tartotta az összes hagyományos gépét. A gazdaságok valamivel több mint egynegyede (~27%) saját gépeit és más gazdaságok által használt vagy tulajdonolt gépeket egyaránt használt. Ide tartoznak a közös használatú és a bérelt gépek is. A gazdaságok további egyötödét (körülbelül 21%) azok a gazdaságok tették ki, amelyek nem rendelkeztek saját gépekkel, hanem kizárólag másoktól béreltek vagy közösen használtak gépeket.
A hagyományos gépek teljes (kizárólagos) tulajdonjoga különösen gyakori volt Írországban és Szlovéniában (mindkét országban a gazdaságok mintegy 83%-ában). Ezzel szemben Romániában jellemző volt, hogy a gazdaságok más gazdaságoktól bérelték vagy közösen használták a hagyományos gépeket, míg Görögországban és Magyarországon ez volt a leggyakoribb modell. A vegyes tulajdonú gépek használata volt a leggyakoribb forma Németországban, Ausztriában, Dániában és Luxemburgban, ahol az összes gazdaság legalább 60%-ában jelentették ezt a gyakorlatot.
