A magyar mezőgazdaság még nem áll készen a mesterséges intelligenciára

agrarszektor.hu2023. december 14. 06:04

Nyitottságra és bizalomra lenne szükség a magyar agráriumban ahhoz, hogy megfelelően ki lehessen használni a precíziós technológia és a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakemberek szerint, bár minden adott lenne a technológia alkalmazkodásához, a szükséges információk átadásának hiánya, a generációváltás és a gazdaságátadás lassúsága komoly gátat szabhat ezek elterjedésének. A kerekasztal-beszélgetésen ugyanakkor szó esett arról is, hogy a mesterséges intelligencia üzemmérettől függetlenül valamennyi gazdaság számára óriási segítséget jelenthet, a precíziós gazdálkodási gyakorlatok belépő költségszintje pedig jóval alacsonyabb annál, mint sokan hiszik.

Gödri Bulcsu, az INTEQ Ipari és Agrár Integrátor Zrt. ágazati igazgatója szerint viszonylag könnyű arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, mivel a technológia rendelkezésre áll. A szakember a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy a mesterséges intelligencia szerepet játszhat abban, hogy termelési adatok elemzésével korai fázisban észrevegyék az anomáliákat, segíthet a különböző gazdálkodási gyakorlatok lenyomatainak érvényesítésében, terméshozamok előrejelzésében, valamint abban, hogy az ellátási láncot blockchain alapon, megmásíthatatlanul végig lehessen vinni, ami majd egy kiemelt alapja lesz a Közös Agrárpolitikának, és egyben a következő éveknek az egyik legnagyobb feladata lesz.

A mesterséges intelligencia nagyon sok ponton tud segíteni a mezőgazdaságnak, nem itt van a gond. A probléma ott van, hogy ki fogja átvezetni a magyar gazdálkodókat a digitális változáson

- mondta Gödri Bulcsu.

Ifj. Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője úgy látta, hogy a konkrét probléma ott van, hogy sok termelő arra se hajlandó, hogy lássa, hol járnak az erőgépei, nemhogy felmérni azt, hogy milyen lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában, és abban, hogy erre miért lehet szüksége az illető gazdának. A szakember szerint arra lenne szükség, hogy az emberek ne azt lássák, hogy őket mindenféle kémtechnológiával akarják követni, hanem hogy ezek a megoldások tényleg segíthetnek nekik a működésükben. Szabó Levente, a 4iG Nyrt. Üzleti Megoldások Igazgatóságának projektigazgatója szerint a mesterséges intelligencia kiváló lehetőség és eszköz, ami hatalmas segítséget adhat az ágazat szereplői számára. Ez a technológia nagyon hasznos lehet abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a gazdálkodókat és a gépi, adatalapú megoldásokat. Ahhoz, hogy valaki precíziósan gazdálkodjon, rengeteg adatot kell generálni, gyűjteni, összegezni és elemezni. A mesterséges intelligencia ebben válthatja ki az emberi munkaerőt. Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője szerint a mesterséges intelligencia a permetező drónoknál több fronton is megjelenik: már a gépek irányításánál is, a kijuttatásnál, illetve a felmérések során gyűjtött adatok elemzésével. A szakember rámutatott, hogy nagyon sok mezőgazdasági gép már fel van szerelve precíziós eszközökkel, amelyek rengeteg adatot generálnak, ám ezek nincsenek feldolgozva. A mesterséges intelligencia ezt a munkát veheti át az embertől.

Milyen előfeltételekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonyan fel tudja használni a mesterséges intelligenciát?

Gödri Bulcsu szerint fontos lenne, hogy a jelenlevő megoldások ne szorítsák be a gazdákat technológiai silókba. Ez egy komoly és jelenlevő probléma, hogy bizonyos vezetési rendszerek csak bizonyos monitoring rendszerekkel kommunikálnak, ami máris technológiai silókat hoznak létre. A magyar gazdálkodók számára a mesterséges intelligencia és a precíziós gazdálkodás még gépekhez van kötve. Úgy gondolkodnak, hogy először a gép, aztán az intelligencia: ez pedig nagyon hamar kialakítja a fentebb már említett technológiai silókat, ami később a növekedés gátja lehet. Dusnoki Csaba ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy valóban itt van az ideje a mesterséges intelligencia adaptációjának? A szakember szerint sokszor már a gazdálkodók és a szaktanácsadók között sem megfelelő az információk áramlása, viszont akkor hogyan várjuk el, hogy az ember és a mesterséges intelligencia között ez megvalósulhat?

Bár fontos az oktatás, de nem feltétlenül ez tesz egy termelőt precíziós termelővé, vagy egy gazdaságot precíziós gazdasággá

- mutatott rá Dusnoki Csaba.

Szabó Levente egyetértett azzal, hogy nem a gazdálkodónak kell mesterséges intelligencia szakemberré, adattudóssá vagy precíziós gazdává válnia, hanem felnőtt emberként felelősséget kell vállalnia a gazdálkodásáért. És ez a feladata a jövőben is. A technológiának pedig, ahogy fejlődik, meg kell teremtenie egy olyan információs környezetet, ahol szóba tud állni egymással gép és gép, gép és ember. Ezen a területen pedig óriási a lemaradás, pedig Magyarországnak nagyon jó adottságai lennének ennek a hátterében. A probléma a bizalmatlanság, gazda és gazda, gazda és szakértő, gazda és intézmény, valamint intézmény és intézmény között. Ehhez pedig meg kell teremteni itthon is a megfelelő agrárinformatikai ökoszisztémát. Ha a felmerülő kérdésekre a mesterséges intelligencia gyors, megfelelő és pontos választ tud adni, akkor a szakértőknek már nem kell hosszadalmasan keresniük ugyanezeket a válaszokat, hanem foglalkozhatnak a felmerülő egyéb feladatokkal. Udvarhelyi Csaba szerint az oktatás igenis fontos tényező. Mert ha egy gazdaságban megjelenik egy új technológia, akkor azt rendszerint kiadják az agronómusnak, hogy tanulja meg. Viszont ennek az embernek már megvannak a maga feladatai, így ez háttérbe fog szorulni, és a végén valójában senki se fog érteni ahhoz az adott géphez, vagy technológiához, amelyet a normál, megszokott módon fognak üzemeltetni.

Azt kell felismerni, hogy ezeknek a technológiáknak a kezelése egy új pozíció, egy új szerepkör a gazdaságon belül. Erre nem lehet kijelölni egy embert, és csak úgy hozzáadni a feladataihoz. Erre már olyan szakképzett munkaerő kell, aki csakis ezzel foglalkozik

- mondta ki Udvarhelyi Csaba.

Milyen szerepet játszhat a kisebb-közepes gazdaságokban a mesterséges intelligencia?

Gödri Bulcsu szerint a kis és közepes gazdálkodók azok, akiknek a legkevésbé fér bele a hiba a működésükbe. Ezért fontos lenne az, hogy ők nyitottsággal és bizalommal álljanak a szaktanácsadókhoz és a technológiai újdonságokhoz. Dusnoki Csaba úgy látta, hogy a legnagyobb probléma a gazdálkodók életkorából, a generációváltás szükségességéből, illetve sok esetben meg nem valósulásából fakad. A fiatalabb gazdálkodókban jellemzően nagyobb a kedv és a hajlandóság az innovációhoz, az újdonságok kipróbálásához, de a gazdaságátadás és a generációváltás terén a magyar agrárium nem áll túl jól. A szakember szerint ugyanakkor üzemméret alapján minden gazdaságban lenne helye a precíziós gazdálkodásnak és a mesterséges intelligenciának. Szabó Levente szerint azt kell nézni, milyen döntéstámogató rendszereket lehet figyelembe venni. Ezek mögött viszont már lehet komoly mesterséges intelligencia.

Ahhoz viszont rengeteg tudás kell, hogy az ember a precíz gazdálkodástól eljusson a precíziós gazdálkodásig. Ezt fogja tudni hozzáadni a szakértő, aki lehet lehet a gazdálkodó maga, egy külön személy, vagy egy szervezet, iroda is

- mondta Szabó Levente.

Udvarhelyi Csaba szerint sokan egyből nagyon drága dolgokra gondolnak, ha meghallják a mesterséges intelligencia vagy a precíziós gazdálkodás fogalmakat. A kis- és közepes gazdaságok pedig azt gondolhatják, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak. Pedig ezeknek a gyakorlatoknak az elkezdéséhez nincs szükség nagy költségekre.

Melyek lehetnének az első lépések, amelyekkel az agrárium el tudna indulni az adatfelhasználás és a mesterséges intelligencia felé?

Udvarhelyi Csaba szerint ehhez megfelelő oktatással rendelkező szakemberekre lenne szükség a megfelelő helyeken. Szabó Levente a nyitottságot emelte ki, a technológia és egymás irányába, valamint az együttműködést. Ifj. Dusnoki Csaba szerint jól működő, gazdaságos, eredményeket hozó magyar mezőgazdaságra lenne szükség, ahol gondolkodnak a továbbfejlesztésen. Ügyes startupok és a meglevő rendszerek integrációja - mondta Gödri Bulcsu.

Képek forrása: Agrárszektor

Címkék:
oktatás, precíziós, precíziós-gazdálkodás, szakképzés, mesterséges, szakember, probléma, adatgyűjtés, adatelemzés, precíziós-technológia, mesterséges-intelligencia, gépi-tanulás, agrárszektor-2023-konferencia,