Nem túl jók a szakértők jóslatai 2024-re: ez várhat a magyar élelmiszeriparra

Nem túl jók a szakértők jóslatai 2024-re: ez várhat a magyar élelmiszeriparra

agrarszektor.hu
Gazdasági stabilitálást, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget remélnek az élelmiszeripari szereplők 2024-től. Ez viszont nem biztos, hogy meg tud valósulni, hiszen, mint fogalmaztak, 2024 a magyar élelmiszeripar és az élelmiszerexport visszaépítkezésének a kezdete lesz - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián, Siófokon megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. Kiemelt és egyre fontosabb szerepet tölt be az agrármarketing abban, hogy az agrárgazdasági vállalkozások sikeresen szerepelhessenek az egyre élesedő piaci versenyben. Kérdés, hogy a gazdasági szereplők hogyan tudnak piacra jutni, illetve, hogyan bővíthetik piaci tevékenységeiket?

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese előadásában elmondta, hogy a világban megfigyelhető egy nyugatról keletre mozgás az élelmiszerek tekintetben. Számunkra a legfontosabb exportpiacok, tehát az európai piac stagnál, lassulnak, bajban vannak, nehézkesen mozognak. Semmiképpen nem egy áttörő növekedést produkálnak. Tehát a növekedési kilátások visszafogottak a jövőre nézve. A magyar élelmiszerexport mintegy 95%-a Európába, 85%-a az EU-ba irányul, ami komoly fejtörést okozhat így a jövőben. A szakember kitért arra is, hogy történelmi lehetőségként tekint arra, hogy 7-800 milliárd forint támogatás érkezhet a szektorba néhány év alatt. Ez összesen 1500-2000 milliárd forintnyi megvalósult beruházást is jelenthet. Ezeknek segítségével éveken belül a hazai élelmiszeripar akár túl is teljesíthet minőségben és mennyiségben a mostani időszakhoz képest. Mint hangsúlyozta, új piacok és új eszközök kellenek az exportfejlesztésben.

Növénytermesztésben még mindig le vagyunk maradva az EU-ban, de dinamikusan fejlődünk, jövünk fel. Az export szerkezetében még mindig kétharmad-egyharmad arányban dominál a feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldogozott termékek részaránya. Arra kell törekedni, hogy a feldogozott termékek és a magasabb hozzáadott értékű termékek dominálják az exportunkat. A logisztika szintén komoly feladat, hiszen Magyarország nem rendelkezik tengerrel, így ez a szállítási mód nem áll rendelkezésére az iparnak.

Giczi Gergely
Giczi Gergely

A világ népessége 2100-ra el fogja érni a 10 milliárd főt, a természeti erőforrások pedig egyre kevesebbek. Ez egy nagy kihívás, de egyben nagy lehetőség is a magyar élelmiszeripar számára. Az önellátás képessége mindent felülíró szempont lett a világban - ezt a koronavírus-járvány is bebizonyította. Vannak olyan önellátási képességek, amikkel egyszerűen rendelkeznie kell egy országnak nemzetbiztonsági vagy ellátásbiztonsági szempontból. Jelenleg körülbelül 4200 élelmiszeripari vállalkozásunk van, ebből nagyjából 800 vesz részt az exportban, ez kevesebb mint 20%. Ezt lényegesen növelni kell. A hatékonyságnövelés az értéklánc minden szintjén, valamint a feldogozottsági szint és a szavatossági idő növelése elengedhetetlen lesz. Az élelmiszeripari export fejlesztéséhez pedig szintén elengedhetetlen az, hogy egy hatékony exportpromóciót építsünk fel és ehhez forrást biztosítson Magyarország.

Az Agrármarketing Centrum talán legfontosabb tevékenysége az exportfejlesztés. A Hungarian Food Business Program magában foglalja az exportélénkítést célzó valamennyi tevékenységünket. Évente jellemzően 10-12 nemzetközi professzionális kiállításon tudnak részt venni, ezekre mintegy 150-200 magyar céget visznek magukkal, lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy a piaci árhoz képest lényegesen olcsóbban és jobb körülmények között megjelenjenek, tárgyalhassanak, bemutathassák a termékeiket, új partnereket szerezhessek, a meglévőkkel pedig tovább építhessék a kapcsolatot.

Hogyan fest jelenleg a hazai élelmiszerexport?

A kihívásokra a cégünk mindig úgy tekint, hogy ha valamit nem nyerünk, akkor tanulunk. Most éppen tanulási fázisban vagyunk. A malomipari termékeinknél érzünk drasztikus csökkenést. Ez kihat a beszállítókra is. A retail termékeinknél, melyeket egy szűk niche piacra szállítunk , válságállóbb a termék is és a termékkategória is. Ott az idei évben is tudtunk növekedést kimutatni értékben és volumenben is. Nagyon hatékony gyártási technológia kell ehhez

- mondta Vaszkó Gábor, a Civita Group Zrt. vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetés során.

Vaszkó Gábor
Vaszkó Gábor

Lakner Domonkos, a Pécsi Sörfőzde Zrt. export értékesítési igazgatója szerint az exportépítés egy nagyon erő hazai piaci pozíció és gyártóbázis nélkül elképzelhetetlen lenne. Ez az alap mindenképpen szükséges. A sörfogyasztás kb. 10%-kal csökkent ebben az évben, a vállalat viszont 35%-os növekedést tudott produkálni, továbbá exportban is 50-os növekedést produkáltak.

Lakner Domonkos
Lakner Domonkos

Pinczés Mariann, a Virgin Oil Press Kft. ügyvezetője elmondta, hogy valóban nem könnyű a helyzet, amin valamennyit javít az, hogy nemcsak a magyaroknak, hanem például a lengyeleknek, németeknek és más gyártóknak is fel van adva a lecke. Kiemelte, nagyon sok minden történik nagyon hirtelen, amire tudni kell reagálni. Ez egyúttal azzal jár, hogy gyorsan kell dönteni. A gyors döntésekből sok rossz is lehet, de ezt be kell vállalni. Ha ez sikerül, akkor előnyben lehetünk a mostani világban.

Exportpiacon érvényesülni képes és azokon a piacokon a nagy szereplőkkel versenyezni képes cégek azok többnyire a nagyvállalatok. Közös felelősségünk, hogy a közepes méretű gyártók között megtaláljuk azokat a gyártókat, amiket fejleszteni lehet és érdemes, hogy ebben a kategóriában ki tudják nőni magukat. A kettő között, félve mondom ki, de mintha légüres tér lenne. Vagy nagy lesz és potensen az exportpiacon szerepelni, teljesíteni képes szereplővé válik, vagy lokálisan marad egy erős szereplő. De a kettő között mintha nem lenne stabil jövő. Éppen ezért a fejlesztéseké a jövő

- fogalmazott Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati igazgatója (KKV Igazgatóság).

Pinczés Mariann
Pinczés Mariann

Giczi Gergely úgy véli, hogy akik jól gazdálkodtak azokban az években, amikor a likviditási bőség megvolt, fejlődnek, nyitottak, azok most a nyertesek. Ők biztosan megmaradnak a piacon és előre tudnak menni. Akik nem így tettek, azok a lemaradók táborát erősítik. De ez nem egy magyar jelenség, fokozottan megy végbe a világban. A nehezebb éveket tanulásra kell használni, így lehet tovább és tovább fejlődni.

A kapacitásbővítést mi addig sosem tesszük meg, amíg erre nincsen piac. Először a marketingbe és az értékesítésbe fektetünk energiát. Tudjuk, mi a következő lépés, amit meg kell tennünk. Csendesen és lassan dolgozunk a kapacitásbővítésen, de a főbb lépéseket nem tesszük meg, amíg nincsen ott a piac

- vélekedett Pinczés Mariann.

Vaszkó Gábor szerint el kell dönteni, hogy akarunk-e exportálni vagy nem. Ha igen, akkor az a döntés komoly változásokat fog hozni annak a cégnek a mindennapi rutinjába, aki ma a hazai piacra termel. Enélkül nem érdemes belevágni, kapacitást bővíteni. Folyamatában lehet fejleszteni a kapacitásokat. Azzal mindannyian egyetértettek, hogy a kereslet kell, hogy mozgassa a kínálatot, azt kell kielégíteni.

Szerdahelyi Róbert erre reagálva elmondta, nem reprezentatív a minta, nem ez a magyar kkv átlag. Számtalan olyan esetet láttak, ahol megvolt a gép, a kapacitás, de nem volt értékesítési csatorna. Hiányoztak a megbízható partnerek is, benne volt az önerő, a támogatás, ketyegett a türelmi idő és egyszer csak eljött a teljesítés pillanata. Ez egy életveszélyes mutatvány.

Szerdahelyi Róbert
Szerdahelyi Róbert

Azzal pedig mind egyetértettek, hogy a magyar exportpotenciált akarják fejleszteni, akkor cégen belül a humán tőkét, a humán kapacitást is növelni kell. Ilyen lehet a menedzsment, erre bizony áldozni kell. Emellett a nyelvtudás, a kompetenciák és a diverzifikáció is nagyon fontos elem. Az alázat pedig szintén kiemelt helyen szerepel. A kerekasztal-beszélgetés során a szakemberek arról is beszéltek, hogy minden segítség jól jön, a segítői jobbot el kell fogadni. Egyúttal kiemelték, mind gazdasági stabilitást, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget remélnek 2024-től. Ez viszont nem biztos, hogy meg tud valósulni, hiszen, mint fogalmaztak, 2024 a magyar élelmiszeripar és az élelmiszerexport visszaépítkezésének a kezdete lesz.

A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?