Szemenkénti vetőgépeknek azokat vetőgéptípusokat nevezzük, amelyek a tőtávolságok pontos betartása miatt a vetőmagokat talajba helyezés előtt egyenként kezelik: kiválasztják a maghalomból, megfogják és szabályozott rendben, egyenként továbbítják egészen a talajig.

Mit várunk el tőlük?

Először tisztázzuk a feladatukat: nyissanak megfelelő mélységű és tisztaságú vetőbarázdát, fogják meg a magot, helyezzék azt el a földben a megkívánt tőtávolságra és mélységbe, fedjék be a magokat, tömörítsék kellő mértékben felettük a talajt. Legyenek képesek többféle vetőmagot (pl. kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa) az előírt hektáronként tőszámmal elvetni. Emellett lehetőséget biztosítsanak növényvédő- és növénytápláló szerek vetéssel együtt történő kijuttatására. Amennyiben a fenti alapfeladatoknak megfelel egy vetőgép, avetésminőségi követelményeket is teljesítenie kell. Ezeket növényfajonként magyar szabvány írja elő (MSZ 19104/1-1979).

Ezek a legfontosabb elvárások:

•   tegye lehetővé a 45-76,2 cm közötti sortávolság beállítását,
•  a tőtávolság 5-40 cm között állítható legyen,
•  a vetésmélység 3-10 cm között szabályozható legyen,
•  a beállított, hektáronkénti kivetendő magmennyiségtől max. 3%-ban térhet el,
•  a kettős vetések és a kihagyások mértéke max. 5% lehet,
•  az elvetett magvak minimum 60%-a az előírt tőtávolság 20%-os környezetében legyen,
•  a beállított vetési mélység ±1 cm-es sávjában legyen az elvetett magvak 95%-a
•  a magsérülések aránya mechanikus szerkezeteknél max. 1%, pneumatikaus szerkezeteknél max. 0,2%,
•  műtrágyát 50-200 kg/ha, granulátumot 5-50 kg/ha dózisban legyen képes kijuttatni,
•  4-12 km/h közötti sebességgel tudjon dolgozni.

A legújabb gyártmányokról sajnos nincs még hivatalos vizsgálati eredmény, ezért ezekről csak a gyártói ismertetőkre és a már szolgálatban álló gépekről szerzett tapasztalatokra hagyatkozhatunk.

Extra követelmények

A fenti "kötelező" képességek mellett ma már újabb követelmények is megjelenhetnek a gépekkel szemben. Az új talajművelési és növénytermesztési technológiák, a teljesítmény-növelési, precizitási és elektronikai elvárások komoly fejlesztésekre sarkallták a gyártókat.
A szemenként vetendő növények termesztésében is megjelent az ikersoros vetés és a kisebb sortávolságú, de a sorok között egymástól eltolt tőhelyzetű technológia. A kevesebb menetszámú, kisebb talajbolygatást igénylő talajművelési eljárások is szerkezeti változtatásokat idéztek elő a vetőgépeken. De igény van a vetéssel egy menetben történő vetőágy-előkészítésre (sávtisztítás, talajlazítás) és növényvédelemre is. A területteljesítmény fokozása érdekében nagyobb sebességű munkavégzésre törekednek a gyártók (természetesen a minőségi követelmények tartása mellett), ami szintén extra elvárás, hiszen a mélységtartás és a precíz maglehelyezés 12 km/h felett a vetőcsoroszlya és a maglevezető elemek kialakításában változtatásokat igényel.

Szoros kontrol

Egyre fontosabb része a vetőgépeknek az elektronika, melynek feladata a figyelés, figyelmeztetés és szükség esetén a beavatkozás. Érzékelők segítségével figyelni kell a magáramot (magkihagyás, kettős vetés), a vetési pozíciót (csatlakozó sorok, táblaszéli és táblavégi rávetések elkerülése), a területteljesítményt (sebesség, elvetett terület, a mag- és vegyszertartályok telítettsége). A vetőgép érzékelői és a vezető közötti kommunikáció ma már érintőképernyős fedélzeti számítógéppel történik, mely segítségével elektromos beavatkozó szerkezetekkel a fülkéből elvégezhető a szükséges technológiai beállítás.

Fontos: A szívó légáramú pneumatikus szemenkéntvető gépeknek rendelkezniük kell az ún. deflektorral, amely a szívó légáramba kerülő csávázószerport vezeti le a talajig. Ennek biztosítása az üzemeltető és nem a gyártó feladata! A gép kiválasztásakor a fenti követelmények és lehetőségek figyelembevételével kell dönteni. Természetesen fontos a gazda által választott növénytermesztési technológia (forgatásos, forgatás nélküli, sávos, direktvetés) és a termesztett növényhez való igazíthatóság. Új gépek beszerzése előtt mindenképpen javasolható a gazdatársak meghallgatása.

Néhány Magyarországon forgalmazott márka és típus legfontosabb jellemzőit soroltuk fel az alábbi táblázatban. A gépek teljes műszaki leírása a gyártói vagy kereskedői honlapokon megtalálható.

Forrás: A szerző gyűjtése

Hudoba Zoltán, NAIK MGI