Magyar fejlesztés hoz megoldást a varroa-problémára?

Magyar fejlesztés hoz megoldást a varroa-problémára?

A kaptárkeretek rendszeres forgatásával küzdene egy magyar fejlesztés az egyre súlyosabb varroa-probléma ellen, a rendszer prototípusát jelenleg Amerikában tesztelik. Ha az eredmények igazolják a fejlesztők előzetes várakozásait, a sorozatgyártásra érett termék kifejlesztése következik. A cél egy olyan, a varroa viselkedését kihasználó megoldás, amely akár 80 százalékkal vissza tudja szorítani az atkaállományt a kaptárban, és számos más, távolról vezérelhető funkcióval is rendelkezik.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Természetesen nem szabad folyamatosan mozgatni a kaptárat, mert a kaptárkeretek állandó forgatása a méhek orientációját is zavarná. Az ötlet lényege, hogy meghatározott, szabályos időközönként fordít rajta az automatika valamennyit. Tehát nem egy állandó körhintáról van szó, hanem arról, hogy naponta néhány alkalommal pár másodpercnyit fordul a kaptárkeret, így két nap alatt tesz meg 360 fokot, vagyis egy teljes kört.

Eltéved az atka

A kilencvenes évek végén svájci kutatók folytattak ilyen irányú kísérleteket, azt kutatták, hogy mi lehet a varróatkának a szaporodásának a sikere. Arra jutottak, hogy a méhlárva és az atka lárva egymáshoz viszonyított pozíciója az, ami az atka kikelésének a kulcsa. A kutatók ugyanis azt figyelték meg, hogy a varroa igyekszik egy irányba törekedni, a lezárt fias sejtekben egy hagyományos kaptárban a varroa a petét mindig a méh petére rakja, vagyis mindig felül van az atka, és alul van a méh. Ez ugyanígy van lárva állapotukban is. Ám amikor a keretet elforgatjuk, akkor mindez megfordul: az atka lárvája van alul, és a méhlárva van felül.

Mite in a beehive
Varroa a méhkaptárban

Nem is olyan egyszerű

Magyarországon a néhai Dömöcsök Béla több mint egy évtizede kezdett a módszerrel kísérletezni. Munkája során megalkotott egy olyan forgófészek-keretes kaptárrendszert, ami biztosítja ezt a forgást. Halála után családja részvételével sikerült felkarolni a kezdeményezést – mondta el az Agrárszektornak Németh János Pál, az Okoskaptár Kft. ügyvezetője.

A forgatás megoldása ugyanakkor nem is olyan egyszerű. Ha magunk elé képzelünk egy hagyományos kaptárt, abból a kereteket kivesszük, láthatjuk, hogy jól össze vannak dolgozva. Kérdés tehát az, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a méhek azokhoz a részekhez ne férjenek hozzá, amelyek kulcsfontosságúak a forgatás szempontjából, ugyanakkor a forgatás megtörténjen. Ez volt a fő technológiai nehézség.

A megoldást ígérő, hengeres alakú kaptárban kilenc tárcsaformájú kaptárkeret van, amelyek megfelelő technológiával készülnek, magának a kör alakú keretnek a geometriája is speciális. Ezeket megfelelő módon kell rögzíteni az okoskaptárban, és ehhez a dobhoz kapcsolódó részben motorok, részben pedig vezérlőrendszerek azok, amik biztosítják a forgatást. Ezt természetesen automatika vezérli, a napokra magára hagyott kaptár az előzetes program szerint forog.

Mindenki sorra kerül

A folyamatos forgatásra azért van szükség, mert a méhkirálynő folyamatosan rakja a petéit, tehát nem elég egyszer megforgatni a kaptárt. Ha szabályozott időközönként, 8 óránként forog 60 fokot a kaptár, akkor mindig lesz olyan varroa, amelyik lent van, és a frissen rakott peték, akik felül vannak, előbb-utóbb lekerülnek – fejtette ki Németh János Pál.

Az eddigi kísérleteink bíztatóak arra nézve, hogy ezzel a módszerrel az atka kikelések számát lényegesen sikerül lecsökkenteni, a jelenlegi várakozásaink szerint akár 80 százalékos mértékben is.

Vegyszeres kezelés helyett

Felmerülhet persze a méhészekben, hogy ha a varroa fertőzöttséget 80 százalékban vissza lehet szorítani ezzel a módszerrel, akkor a további húsz százalékot varroa-ellenes szerekkel lehetne még gyéríteni. Németh János Pál szerint ez nem feltétlenül járható út, mindenekelőtt le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a varroát teljesen ki lehet irtani.

„Vannak arra nézve ma már jelzések, hogy a vegyszeres kezeléseknek köszönhetően megjelentek rezisztens varroa mutációk. Tehát én a vegyszeres kezelésről lebeszélném a méhészeket, azt remélem, hogy a forgatásos módszer jól beválik. Jelenleg az Egyesült Államokban folynak kísérletek a fejlesztéssel, abban bízunk, hogy ott is hasonló eredmények születnek.

A gyérítés ezen szintje után a fennmaradt atkafertőzést már tudja tolerálni a kolónia. Ennek révén vegyszermentes, a méhkolónia saját önszabályozó, öntisztító folyamatait elfogadó és azt figyelembe vevő módszerrel tudjuk az atkát visszaszorítani

– vélekedett az ügyvezető.

A cégvezető szerint, ha egy megfelelő szintre leszorítjuk az atkafertőzést, akkor az azt is jelenti, hogy a méhészek által rettegett kolónia-összeomlás elkerülhető.

Amerikában is felfigyeltek rá

„A forgatásos megoldás kialakítását egy évtizedes kutatómunka előzte meg, így jutottunk el oda, hogy megépítettük, legyártottuk ezeket a kaptárkereteket, kifejlesztettük hozzá azt a vezérlést, ami a forgatáson túlmenően számos funkcióval rendelkezik még. Jelenleg egy vezető agrotechnológiai cég bevonásával Amerikában folynak kísérletek, amelyek a reményeink szerint igazolják majd a várakozásainkat – az első eredmények bíztatóak” – mondta el Németh János Pál.

Ez nem csak termékfejlesztés, hanem finanszírozás kérdése is – mondta el az ügyvezető, aki szerint, ha minden jól alakul, leghamarabb két-három év múlva jelenhet meg a magyar fejlesztés a piacon.

Távvezérlés okoseszközökkel

A rendszer fejlesztése különböző informatikai innovációkat is takar, a cél az, hogy egy távfelügyelt és távolról menedzselt rendszer valósuljon meg, amely a kaptárba épített szenzorokon és kommunikációs rendszereken alapul. Ennek megvalósulása esetén a rendszer a méhésznek információkat küld a környezeti állapotokról (például a hőmérsékletről), a méhek aktivitásáról, a hordás mennyiségéről és üteméről, sőt, a célok között szerepel az is, hogy távolról be lehessen avatkozni például automatikus itatással, vagy a kaptár zárásával.

A környezeti paraméterek miatt a kaptár automatika dönthet úgy, hogy nem engedi ki a méheket vagy adott esetben, ha jó kapcsolat van a méhész és a környékén gazdálkodó termelő között, bizonyos növényvédőszerek alkalmazása előtt a méhész távolról be tudja zárni egy-két napra a méheket. A lezárt kaptárban lenne lehetőség itatásra is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?