Új terv látott napvilágot: betonporral szórnának be több hektár szántóföldet

Új terv látott napvilágot: betonporral szórnának be több hektár szántóföldet

Szászi Zoltán
Egy ír cég elsőre megdöbbentő ötlettel állt elő, betontörmelékkel hintik be a szántóföldet. A várakozások szerint ez nem csak a talajra lesz jó hatással, hanem a klímaváltozással való küzdelemben is segíthet. Tényleg jót tesz az élelmiszertermelésnek és a bolygónak, ha több száz tonna betonporral szórnak fel ötven hektár szántóföldet Chicago mellett?

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Különösen meglepő és kreatív ötlettel állt elő egy ír startup, számolt be nemrég a Euronews. Az írországi Sligo-székhelyű Silicate nevű cég Amerikában betontörmeléket tervez szétszórni több hektár szántóföldön. A cél a talaj javításán kívül a karbonlekötés növelése és így a klímaváltozás hatásainak csökkentése.

Fenntartható szántóföld esővel és egy kis betonporral

Az elsőre meredeken hangzó ötlet mögött komoly technológiai tervezés áll, ami a startup forradalmi „enhanced weathering” (továbbfejlesztett mállás) módszerét használja. A módszer igazából a természetes eróziós folyamatokat veszi alapul. A földkéreg kőzetei sok ezer vagy akár millió év alatt málláson mennek keresztül. Ez azt jelenti, hogy a kőzetek fizikai és/vagy kémiai folyamatok hatására aprózódnak, bomlanak, amiket aztán a szél és víz továbbhord. Az írek új ötlete azonban természetes kőzetek helyett a betont, mint a világon az egyik legszélesebb körben használt anyagot veszi alapul. A cég építkezéseken elkészült és fel nem használt betonelemeket szerez be, amiket aztán összezúz, porrá és törmelékké aprít, és a szántóföldre kiszórva így szilikát kőzettörmelékkel borítja be a talajt.

Itt lép be az esővíz a folyamatba. A kőzetek kémiai mállásában fontos szerepet játszik a vízkörforgás, mivel az esővíz érintkezik a levegő oxigén- és széndioxid tartalmával, és oldatot képez, amikor pedig ez szilikát kőzetekkel találkozik, hidrogén-karbonátok (bikarbonátok) jönnek létre. Az írek újítása viszont nem csak, hogy ehhez nem használt, gyakorlatilag hulladék betont von be, hanem ráadásul az összezúzott törmelék reaktív felülete sokszorosa a természetben az elemekkel érintkező kőzetek reaktív felületének. Az elképzelés tehát az, hogy a talajba kerülő esővíz a betontörmelékkel érintkezve szén-dioxidot kössön le a légkörből, ami aztán a folyókba kerülve vagy oldott formában marad, vagy végül a tengerfenékre süllyed, ilyen formában lekötve és kivonva a légkörből a szén-dioxidot.

Maurice Bryson, a cég alapítója és ügyvezetője a TNW technológiai portálnak azt nyilatkozta, hogy úgy gondolják, a megoldásuk formabontó abból a szempontból, hogy egyszerre segít fokozni a szántóföld produktivitását és átalakítani annak a szerepét a klímaváltozással való küzdelemben. A most induló próbafolyamatban a cég ötszáz tonnányi betonport és -törmeléket fog Chicago közelében, összesen ötven hektár szántóföldön szétszórni, és ezzel várhatóan száz tonna szén-dioxidot fognak kivonni a légkörből. Az elképzelések szerint a folyamat mindeközben javítja a talaj pH értékét, így a talajegészségre és a növénytermesztés produktivitására is várhatóan jó hatással lesz a Silicate tervei szerint.

A projekt Írországban már kedvező eredményeket ért el és a THRIVE/Shell Climate-Smart Agriculture Challenge felhíváson nyerte el a befektetők támogatását. A Shell a pénzügyi befektetésen kívül technológiai támogatást is nyújt az egyéves tesztelési periódus alatt a bevont szántóföldek állandó monitorozásában. A tervek szerint a projekt következő fázisában azt fogják tesztelni, hogy az amerikai Közép-Nyugat talajai alkalmasak-e a technológia befogadására, ahol bőven lenne lehetőség a projekt kibővítésére. Ha a mostani tesztek jól sikerülnek, következőnek Illinois államban és a Közép-Nyugat több pontján tervezik bevetni a továbbfejlesztett mállással való széndioxid-lekötést.

Az üzleti oldala ennek úgy fog működni, hogy az ír cég beszerzi, összezúzza és kijuttatja a szántóföldre a porrá tört betont, ami a gazdáknak semmilyen költséggel nem jár. A cég méri a lekötött széndioxid-mennyiséget és környezetvédelemre fordítani akaró vállalatok pedig tőlük vásárolhatnak karbon-lekötési krediteket, akik ezt így beleszámolhatják a saját ökológiai lábnyomuk csökkentésébe.

Itthon is célkeresztben van a kibocsátás csökkentése

A hazai károsanyag-kibocsátásnak az egyik forrása a mezőgazdaság, azonban a magyarok is küzdenek a fenntarthatóbb gazdálkodás megteremtésében. Ennek az egyik módja az organikus gazdálkodás és az agroökológiai szemléletmód alkalmazása. Az ÖMKi 2021-ben számolt be róla, hogy az akkori adatok alapján 2019-ben Magyarország a világ 10. legdinamikusabban fejlődő országa volt ökológiai gazdálkodásban az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növekedése alapján. Ez akkor egy év alatt 93,8 ezer hektár növekedés volt, 303,2 ezer hektárra, bár a csúcs után valamelyest csökkentek a számok, 2021-ben 293,6 ezer hektár volt a biotermelésbe vont területek aránya.

Hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása, hogy alakult az elmúlt évtizedekben, arra részben választ ad a KSH idősoros adatokat összesítő adatbázisa. 1985. és és 2021. között a magyarországi összes szén-dioxid kibocsátás körülbelül megfeleződött, 86,4 millió tonnáról éves 48,6 millió tonnára. Ezen belül viszont a biomasszára visszavezethető szén-dioxid kibocsátás 2,7 millió tonnáról 11,5 millió tonnára nőtt. A metánkibocsátás csökkent négy évtized alatt, éves 530 ezer tonnáról 329 ezer tonnára, és a mezőgazdaságnak is szerepe volt ebben, 231-ről 112 ezer tonnára csökkent az éves kibocsátás. Nitrogén-oxidok esetében csak 1990-ig mennek vissza az adatok. A hazai műtrágya-használat 14 ezerről 18 ezer tonnára növelte ezeknek a kibocsátását 2021-ig. A műtrágya-használat van az ammóniakibocsátás nagyjából stagnáló éves eredményei mögött is. A sertéságazat ammóniakibocsátása 15 ezer tonnáról 8 ezerre csökkent 2021-ig, ám a szarvasmarha-tenyésztés kibocsátása enyhén emelkedett, 12 ezerről 15 ezer tonnára. A műtrágyák miatti ammóniakibocsátás viszont több, mint megduplázódtak, 11-ről 24 ezer tonnára.

EZ IS ÉRDEKELHET

A KSH idén tavasszal adta ki 2022-es adatai alapján Magyarország fenntartható fejlődési indikátorairól szóló összefoglalóját. Az egyik legfontosabb szerepet az élhető környezet javításában és a szén-dioxid lekötésben az erdők játsszák, a 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia 27 százalékra vinné fel az ország területének erdősültségét, ez most 20,9 százalékon mozog, és 2000. óta 1,7 százalékkal nőtt. Természeti erőforrások fenntartható kezelésének szempontjából pedig kedvezőtlen fejlemény, hogy csökken a szántók aránya a mesterséges felszínek arányához képest. 1990. és 2022. között a szántóföldek aránya 11,7 százalékkal csökkent.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?