Ez átformálhatja a piacot: két új génszerkesztett rizsfajtát jelentettek be
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A kender nem csupán sokoldalúan felhasználható, hanem jelentős szerepet játszik a talajregenerációban is.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
Gyökeres átalakulásra van szükség a mezőgazdaság szinte minden területén Magyarországon.
Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.
A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Jelentősen emelkedik a termesztett gomba mennyisége az Európai Unióban az elmúlt időszakban.
Az aszály nem kedvezett a kórokozóknak sem, azonban a tavaszi párás, csapadékos időjárásban az áttelelő képletekből gyors fertőzési folyamat indulhat el.
Egyre fontosabb lehet a szaktanácsadás és a "zöldebb" termelés a gazdálkodóknak itthon.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Körülbelül 35-40 éve még nagy kuriózum volt hazánkban a banán, majd a téli időszakok rendszeresen kapható gyümölcsévé vált.
A repcetermesztés az elmúlt években komoly kihívásokkal szembesült, nincsenek könnyű helyzetben a termelők.
Innovatív megoldások és pozitív jövőkép a magyar mezőgazdaságban
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
2025-ben is az átlagosnál korábban kezdődött a rügyfakadás és a virágzás számos gyümölcsfaj esetében.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.