A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadmacskák védelmére fordítják a Budakeszi Vadaspark jótékonysági napjának bevételét.
Igazi örömhír, új költőfajjal, méghozzá a kuhival bővült a hazai madárfauna 2025-ben!
Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Főleg a Dunántúlon és a déli tájakon lehetnek fátyolfelhők a napsütés mellett, amelyet azonban a magasban délnyugat felől érkező szaharai por főként délután már egyre jobban szűrhet
Száraz időre és sok napsütésre számíthatunk a fátyol- és gomolyfelhők mellett
A fátyol- és gomolyfelhők mellett többnyire napos, száraz idő várható
A takarmányárak emelkedése és az alapanyagok bizonytalansága nehéz helyzetet teremt, de a legelők és a kaszálók hozama is egyre alacsonyabb.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A társhatóságokkal együttműködve péntektől fokozott hatósági jelenléttel lépnek fel a Budapesti Nagybani Piac környékén.
A fészekanyagként használt műanyag zsinegek világszerte okoznak sérüléseket és pusztulást a madarak körében.
A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.
Egy fokozottan védett fiatal kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők a Hortobágyon.
Csütörtöktől harmadfokúra emelték és szombat éjfélig meghosszabbították a jelenlegi másodfokú hőségriasztást.
Óriási természetvédelmi területkezelési infrastruktúra-fejlesztés indul a Duna-Dráva Nemzeti Parkban.
Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi médiában tette közzé a fontos hírt.
Több mint 500 millió forintból valósulnak meg természetvédelmi fejlesztések az Őrségi Nemzeti Parkban.
A kánikula az emberekre és az állatokra egyaránt veszélyeket rejthet, figyeljünk oda egymásra!
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
