Ha ilyet találsz, haza ne vidd: bírságot is fizethetsz miatta
A Magyar Mikológiai Társaság bejelentette, hogy a 2026-os Év Gombája címet a csoportos csiperke (Agaricus bohusii) nyerte el.
A Magyar Mikológiai Társaság bejelentette, hogy a 2026-os Év Gombája címet a csoportos csiperke (Agaricus bohusii) nyerte el.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Ha minden jól megy, hamarosan a Világörökség része lehet a Balaton-felvidéki kultúrtáj.
Az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkákat.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
Jelentős területen fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Magyarországon.
Háromszoros évfordulót ünnepelhetett idén az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park.
A 2025-ös Brain Bar rendezvényen Ben Lamm, a Colossal Biosciences alapítója beszélt a rég kihalt állatok feltámasztásáról.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.
Újabb támogatás segítségével fejlődik a Balaton délnyugati térségében a Berek Világa Látogatóközpont.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadmacskák védelmére fordítják a Budakeszi Vadaspark jótékonysági napjának bevételét.
Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Közel 8600 milliárd forint fejlesztési forrás a magyar vidék és agrárium számára.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Óriási természetvédelmi területkezelési infrastruktúra-fejlesztés indul a Duna-Dráva Nemzeti Parkban.

Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben