Ingyen virágzik a magyarok kedvence, csak le kell hajolni érte, de néhány dolgot érdemes szem előtt tartani.
Délnyugaton csak lassan csökken a felhőzet, sőt a határ mentén tartósan borult maradhat az ég, ott szemerkélő eső, szitálás még délután is előfordulhat
Egész Magyarország közös felelőssége a madarak és a fák megóvása a jövő nemzedékeinek.
A vadállat a kelet-hollandiai Gelderlandban áprilisban két alkalommal is rátámadt a futókra.
860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul fejlesztés a Batúz-tanyán.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Nagyon fontos, hogy a száj- és körömfájás betegség ne jusson be az Alföldre, hiszen a nagyobb állatsűrűség miatt gyorsabban terjedhetne ott.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.
Megjelent a KAP ST „Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása” című pályázati felhívás
Kovács Hermant és Czinege Lászlót az átállás okairól és a technológiai fejlesztésekről kérdeztük.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért.
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
A KEHOP Plusz Programból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.
Az Őrségi Nemzeti Park egy turistaútszakaszt zárt le, míg a Fertő-Hanság Nemzeti Park több túraútvonalat és programot is törölt.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
