A hollandok meglépték: így turbóznák fel a növényvédelmet a földeken
A jövőben mesterséges intelligencia és drónok segíthetik a gazdákat a botrítisz azonosításában.
A jövőben mesterséges intelligencia és drónok segíthetik a gazdákat a botrítisz azonosításában.
Eredményre vezettek az elmúlt évek beruházásai a magyarországi hajtató kertészetekben.
Csak a gumós zeller behozatala 138 százalékkal 5,94 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest.
A szakértők szerint egyre nagyobb kereslet mutatkozik a hazai termesztésű friss gombára.
A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.
Veszélyes lehet az idei kajszitermésre az elmúlt hetek enyhe, tavaszias időjárása.
Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot.
Integrációval újítható meg a kertészeti ágazat Nagy István agrárminiszter szerint.
A szakértők elemzése szerint nyugodtabb évre számíthat idén a magyar agrár- és élelmiszeripar.
Ezeket kell tudni a gazdálkodási napló benyújtási folyamatában megjelent könnyítésekről.
A MATE Agrárcsoport Kft. égisze alatt egyesülnek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem mezőgazdasági vállalatai.
Szőlő szerkezetátalakításra 2024 és 2027 között mintegy 71 millió euró fordítható.
A brit tejtermelők mintegy 10 százaléka valószínűleg 2025-re felhagy a tejtermeléssel.
Ami elromlott az agráriumban tavaly és idén, azt nem lehet egy év alatt helyrehozni – véli a banki szakértő.
Felemás évet zárt a zöldség-gyümölcs ágazat, de voltak pozitívumok 2023-ban.
A következő években a mezőgazdaságban egyre fontosabb lesz az aranykalászos gazda képzés.
Jóval kevesebb mezőgazdasági gépet vásároltak a magyar gazdák az év első kilenc hónapjában, mint tavaly ugyanekkor.
A Rabobank szakértője szerint még legalább öt évbe telik, amíg a gyümölcsfák metszését és a szüretet a robotokra lehet bízni.
A belföldön előállított tormamennyiség az európai termelésnek több mint egyharmadát adja.
Az elmúlt években csaknem 200 milliárd forint támogatást kapott a kertészeti ágazat.
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.