Az agrárkutatók és a gazdák már az agráriumban is elkezdték segítségül hívni a mesterséges intelligenciát.
Tájékoztatást adott ki a Nébih a szamócapalánta-előállító és -forgalmazó tevékenység végzéséhez szükséges gyümölcsfaiskolai engedélyről.
Ezeket minden gazdának tudnia kell a mezőgazdasági kárenyhítések bejelentését illetően.
A szőlő szaporítóanyag-előállítással és forgalmazással foglalkozóknak tevékenységüket május 20-ig kell bejelenteniük a Nébih honlapján.
2023. január 1-je óta a gazdálkodóknak kötelező a növényvédelmi kezeléseket az online Gazdálkodási Naplóban vezetni.
Nincs könnyű dolga a paradicsomtermesztőknek sem, a túlkínálat és egy új növénybetegség is borzolhatja az idegeket.
A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki.
Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
A kiváló minőségű magyar torma nemcsak hazánkban, de külföldön is keresett zöldség.
A folyamatos fejlődés és az összefogás jelentheti a magyar alma számára a jövőt.
Eljöhet az idő, mikor olcsó, jó minőségű és versenyképes élelmiszerekkel lesznek tele a polcok itthon?
Stratégiai együttműködést kötött egymással a MATE és a Békés Vármegyei Kormányhivatal.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
A Közös Agrárpolitika keretein belül a korábbinál háromszor nagyobb, mintegy 310 milliárd forint forrás áll az erdészeti ágazat rendelkezésére.
Zöldségnövény palántanevelési tanfolyamot hirdet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok Magyarországon.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig.
Ezeket mindenképpen érdemes tudni a fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozóan.
Elképesztő összeget el lehet kérni egy kiló sáfrányért, ráadásul akár még Magyarországon is lehetne termeszteni.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.