Ellepték a madarak ezeket a magyar tavakat: már most több ezren vannak
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
Természetjárás során bárki találkozhat a fák tövében megbúvó, mesevilágot idéző apró víztestekkel.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.
Első alkalommal sikerült hosszúszárnyú denevért találni a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Vértesbe.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a vadmacska védelme érdekében.
A Bükki Nemzeti Park munkatársai nem találtak medvére utaló nyomokat a helyszínen.
A Costa Rica-i mélytengeri metánszivárgások környékén több mint 50 új állatfajt fedeztek fel a kutatók.
A volgamenti hérics, Magyarország egyik legritkább növényfaja, szokatlanul korai virágzásba kezdett idén is.
Az elmúlt finanszírozási időszakban 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota Magyarországon.
Fokozottan védett növényfaj megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn itthon.
Különleges erdészeti fejlesztést mutat be a 31. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MEGOSZ.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A tavalyi évben a mentett állatok legnagyobb részét madarak tették ki, ami 1301 egyedet jelent.
A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt.
Az enyhe telek ellenére a madarak még mindig kiszolgáltatottak az időjárással szemben.
A 2024-es évben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt meg a Pilisi Parkerdő élőfakészlete.
A most zárult, hét éves uniós pénzügyi időszak operatív programjainak köszönhetően 109 természetvédelmi beruházást valósítottak meg országszerte.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.