Hihetetlen, de igaz: már ennyibe kerül a gesztenye a magyar piacokon
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Mivel a szicíliai citrom- és olívatermelők már két éve vártak az esőre, már az ítéletidőnek is örülnek.
Egy idei felmérés szerint olaszok 7,2%-a vallja magát vegetáriánusnak, míg 2023-ban ez az arány 4,2% volt.
Megdöbbentő mértékű pazarlásról tanúskodnak egy menzán végzett felmérés eredményei.
Mivel igen értékes, érdemes lehet szarvasgombát gyűjteni itthon, de nem árt jó néhány dologgal tisztában lenni a nagy "vadászat" előtt.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
A rendőrségi akció során tizennégy házkutatást tartottak Torinóban és Milánóban, a csoport hat tagját előállították.
Az EU gazdáinak nem tetszenek Ursula von der Leyen reformpárbeszédének eredményei.
Egyre nagyobb érdeklődés övezi az úgynevezett értéknövelő újrahasznosítással készülő élelmiszereket.
2021-2022 között mintegy 49 százalékkal nőtt a cékla termőterülete Magyarországon.
12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Az Egyesült Királyság vonzó piac lehet a laboratóriumban készülő húsok számára, mivel itt sokan táplálkoznak a vegán, vegetáriánus és flexitáriánus étrend szerint.
A 2023-a árvizek után ismét a víz okozott károkat Észak-Olaszország legfontosabb termesztőkörzetében.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Unió nem fogja elérni azt a célját, hogy a földterületek legalább 25%-át biogazdálkodásra állítsa át.
Az idei aszály a konzervipar teljesítményére is negatív hatással volt, gyenge zöldborsótermést vásárolhattak fel az évben.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.