A vizsgálat során tíz európai ország - köztük Magyarország - régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért - már eleve magasnak számító - átlagos értékek. A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg - írja közös közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe.

A vegyszer-maradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94%-ban akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt - köztük két PFAS gombaölő szer: fluopiram és fluopikolid. Bár a bio borok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, bár kisebb mennyiségben.

Magyarországról két bor lett vizsgálva, egy vörösbor, egy villányi kékfrankos és egy fehérbor, egy tokaji sárgamuskotály, mindkettő neves borházból. A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb 120  µg/l volt, amivel a jelentősebb TFA tartalmú borok között volt, míg a sárgamuskotály TFA szennyezettsége 66 µg/l volt, illetve ez a bor a határértékek alatt, de tartalmazott egyéb “növényvédőszert” is (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

Az eredmények két okból is riasztóak: egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, másrészt az elmúlt 10-15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére. Bár magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki

- hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-növekedést figyelt meg saját kutatásai során: a 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szintek azoknál a bio boroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik - ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú “növényvédőszerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek meredek emelkedését megerősíti az EU Referencia laboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés is. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány - amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben - akkor 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

Ezek az eredmények egyértelmű riadót fújnak az EU és a tagállamok számára. Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból - különösen a PFAS alapú “növényvédőszereket” és az F-gázokat. Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil - egy TFA-ra bomló “növényvédőszer” - betiltásáról. Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását

- emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.