A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat Magyarországon.
Megszólalt az agrárminiszter arról, hogy mikor lehet vége az élelmiszerárstopnak Magyarországon.
Tagadhatatlanul nőttek a bérek a mezőgazdaságban is, de sok esetben még mindig jóval az átlagfizetés alatt keresnek a munkások.
Egy év alatt 115%-kal emelkedett a sertészsír ára, míg a fehér kenyéré 100%-kal.
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
A vártnál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek 2022 decemberében Magyarországon.
Raskó György szerint az ársapkás termékek egy része - főleg a burgonya és a sertéshús - nagyon rossz minőségű.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Érkezik a rendkívüli állami támogatás a henteseknek, de kérdés, mekkora segítség lesz ez számukra.
Újra pályázható az őshonos haszonállatok megőrzését szolgáló támogatási konstrukció.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Rendkívül sok a kérdőjel a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a 2023-as évet illetően.
Fekete év volt a 2022-es a francia sertéstartóknak, és ki tudja mi várható 2023-ban.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
A hónap végéig még kitarthatnak a magyar készletek, utána viszont már csak import krumplit találhatunk a boltokban.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Egyre nagyobb a baj itthon, már januárban importa szorulhat Magyarország sertéshúsból és burgonyából is.
A „virsli” tartalmát Magyarországon az Élelmiszerkönyv szabályozza, aminek a tartalma a leírástól eltér, az nem nevezhető virslinek.
Az északi, északkeleti harmadban tartósan rétegfelhős, párás maradhat az idő, ott csak kisebb körzetekben szakadhat fel a felhőtakaró
Emlékezetes és rendkívül eseménydús volt a 2022-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig mindent megírt, ami csak számított.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
