Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsult a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegségének terjedése, ami komoly kihívás elé állítja a szőlőtermesztőket.
Nem engedélyezett növényvédőszer-maradék jelenléte miatt Indiából származó koriandermagot hívnak vissza.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
A szakértők szerint a kijuttatható hatóanyagok körének bővülése fokozni fogja a gazdák drónok iránti érdeklődését.
Mutatjuk, mik az AKG és ÖKO pályázatokban az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez felhasználható növényvédő szerek 2026-ban.
A tettesek eddig sokszor megúszták, ezen változtathat a hatóságok összehangolt fellépése.
Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
Ha étrendünk többféle növényfajt tartalmaz, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti.
Növényvédőszer-maradék jelenléte miatt kivont a forgalomból több, különböző minőségmegőrzési idejű PACO mazsola terméket a gyártó Pa-Comp Kft.
Felhasználható a pentiopirád hatóanyagú Rampart (Kabinast) csávázószerrel kezelt cukorrépa vetőmag AKG támogatott területeken.
Gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó.
Jelenleg a termelők súlyos nehézségekkel néznek szembe a tápanyaggazdálkodás területén.
Túltermelés és alacsony árak sújtják az európai burgonyaágazatot, egyre nagyobb feszültséget keltve a termelők körében.
Az EU módosította a dimoxistrobin, az etefon és a propamokarb megengedett növényvédőszer-maradék (MRL) szintjét az uniós piacokra kerülő gyümölcsök és zöldségek esetében.
A Bayer a márciusi negyedéves jelentésében mintegy 3,76 milliárd eurós nettó veszteségről számolt be, amelyet részben a peres eljárások költségei okoztak.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
A hazai lakosság mintegy 85 százaléka él egy kilométeren belül valamilyen mezőgazdasági területhez képest.
Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
Az uniós termelők néhány év alatt a hiányból súlyos túltermelésbe csúsztak át, ami drasztikus áresést okozott.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
