Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
Elsősorban a gyümölcsminőséget és a tárolhatóságot ronthatják a mostani hidegbetörés következményei az ukránoknál.
Lengyelországban két nagyon kemény éjszakán vannak túl a virágzó gyümölcsültetvények.
Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
A 2024-es ágyás- és balkonültetési szezon sok kertész számára feladta a leckét, köszönhetően a nyirkos, enyhe időjárásnak.
A koraiság fokozására számos módszer létezik, de miért is hasznos az, ha korábban van termés?
A legtöbb térségben a felső talajréteg kellően átnedvesedik, ami elősegíti a nyári kapás növények korai fejlődését.
Április 26-27-én, a hétvégi napokon az északi, keleti és a hegyvidéki déli országrészben ismét fagyos éjszakákat jeleznek a prognózisok.
A legkelendőbb virágzó dísznövény továbbra is a muskátli, de a petúnia, a begónia is keresett ebben az időszakban.
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
A hidegbetörés még korai fenológiai fázisban érkezett a lengyeleknél, így egyelőre nincsenek jelentős károk a cseresznyénél.
Az ÖMKi a Föld napján egy új tájfajtával üzen a biológiai sokféleség megőrzéséért.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
A következő napokban a meleg idő és a záporok is kedvezhetnek a vegetáció gyors fejlődésének.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Talán a repce az egyetlen szántóföldi kultúra, melyben a kártevők több problémát okoznak, mint a kórokozók.
A meleg, csapadékos időjárás kedvez a magyar földeken, sok gazda örülhet majd itthon.
Az április eleji tavaszi mínuszok ismét komoly problémát okoztak a magyar mezőgazdaságban.
Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.