A hűvös, csapadékos napok sajnos aktuálissá tették a moníliáról és a tafrináról szóló felhívásokat - mondta Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke a nak.hu-nak. A termelőknek ajánlott gombaölők közül a réz-hidroxid, a réz-oxiklorid, valamint a mankoceb hatóanyag tartalmú III. kategóriás növényvédő szerek alkalmazhatók. 

Lassan készen lesznek a palánták és az ágyásokba kerülnek, ahol számítani lehet a talajlakó kártevőkre, a tél ugyanis nem tizedelte őket, a jelenlegi talajhőmérsékletnél pedig már a felszínhez vándoroltak, és táplálékot keresnek. Aki ágyást tud váltani az a megszokott módon folytathatja a kertészkedést, a fertőzött parcellában pedig folyamatos gyomlálással "ki lehet éheztetni" a kártevőket. Ide akár mustárt is lehet vetni, mert az jelentősen gyéríti a káros talajlakókat, később pedig beforgatva zöldtrágyaként hasznosul. Aki a régi ágyásban kezdi a tavaszi munkákat, az próbálkozzon a riasztó hatású fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetéssel, vagy a salátával és a kerti szarkalábbal, melyek kicsalogatják a lárvákat. Ha növények ültetésével szabadulunk meg a talajlakó kártevőktől, akkor pénzt is spórolhatunk, hiszen nem kell vagyonokat költenünk a különböző növényvédő szerekre. 

Aki azonban jobban bízik a növényvédő szerekben, az a vegyszeres talajfertőtlenítéssel oldhatja meg a kérdést. Egyre többen kénytelenek ehhez az eszközhöz nyúlni. A teflutrin hatóanyag tartalmú szerek számos gyümölcs- és zöldségkultúrában használhatók, a fiatal lárvák ellen hatásosak. A dazomet hatóanyag tartalmú szerek a növényparazita fonálférgek egyetlen rovarölő szerei, de a drótférgek és a cserebogár pajorok ellen is hatásosak. A talajból fertőző gombák (pl. gyökérfekély, palántadőlés) és a magról kelő egy- és kétszikű csírázó gyomnövények ellen is bevethető. Ezért nevezik általános talajfertőtlenítő szernek. A széles hatásspektruma vissza is üthet, ugyanis az elvetett magvakat is károsíthatja, mert a talajhőmérséklettől függően fejti ki hatását. Érdemes a fertőtlenített ágyás több pontjáról talajmintát venni, összekeverni és ebbe zsázsát vagy salátát vetni. Amennyiben ezek szépen, egészségesen csíráznak, növekednek és már kiszellőzött a talajunk, vethetjük a tavasziakat. (Az istállótrágya csökkenti a fertőtlenítő hatását, ezért közvetlenül a talajfertőtlenítés előtt vagy után ne trágyázzunk.)

A fenti készítmények gázosodva hatnak, tehát a talajnak aprómorzsásnak és nyirkosnak kell lennie. A granulátumokat egyenletesen az előkészített felületre kell kiszórni, majd kézi vagy rotációs kapával 10-15 centiméterre bedolgozni. Fóliatakarással vagy felszíni öntözéssel, visszafoghatjuk az illékony gázokat, és egyenletesebbé tehetjük a kijuttatást, ha például száraz homokkal keverjük össze a granulátumokat, így ugyanis könnyebben adagolhatóak.